Mélyen vallásos, századunkat az Apokalipszis korának nevezte, és mégis züllött, piás életet élt. Legyőzte a verhetetlennek tartott Klicskót, aztán százhetven kilósra hízott. Mániás depresszióval küzdött, de nem félt kimondani. Apja pusztakezes bunyósként vált ismertté, ő a nehézsúly világbajnoka lett. Tyson Fury megjárta a csúcsot és a legmélyebb szakadékot; ha van érdekes személyisége a sportvilágnak, akkor az ő. Pokoli utazás, avagy a Cigánykirály legendája.
„Megátkoztál, meg is vertél
Örök csavargóvá tettél” (Cigány himnusz)
A csúcson
Mit teszünk, miután tökéletes underdogként, lekezelt bokszolóként legyőzzük a nehézsúly egyetemes történelmének egyik legdominánsabb bajnokát? Ünnepeltetjük magunkat, a mellünket verjük, felvesszük a minket milliókkal teletömő társaság emblémájával díszített sapkát – ezek az átlagos reakciók.
Tyson Fury, a Cigánykirály – ő hívja így magát, egyelőre még nem tiltották el ezért – ehelyett megállt a ringben, és énekelni kezdett a feleségének, Parisnak. Szörnyen hamisan, mégis nagyon őszintén.
Kár lenne finomkodni: ez volt a Vlagyimir Klicskó elleni világbajnoki címmeccs egyik legemlékezetesebb pillanata. Maga a mérkőzés a közönség számára borzalmas volt, Fury bohócot csinált az ukrán-német legendából, akit a meccs előtt és alatt is hergelt, provokált, kigúnyolt.
Mert ő ilyen: tenyérbemászó, problémákkal terhelt, de szerethető, emberi figura.
Furyt kevesen vették komolyan 2015-ös győzelme előtt, 206 centiméteres magassága ellenére sem tartották veszélyesnek, unortodox, pötyögős, maszatolós, eltáncolós stílusával sem gyűjtögette a rajongókat. Sokan csupán egy nagyhangú mamlasznak vélték, aki sokáig csak hurkákat töltött, és semmi keresnivalója nem volt a valódi klasszisok között.
Klicskó ellen viszont mindent felborított, egyszerűen megsemmisítette – elsősorban mentálisan – a hosszú ideje veretlen világbajnokot. Klicskó szinte megütni sem volt képes, Fury olyan lábmunkát mutatott, olyan higgadtan, bátran, nyugodtan és idegesítően (!) bokszolt, amivel minden elismerésünket kivívta.
Huszonhat éves volt, úgy tűnt, ő lesz a nehézsúlyú boksz új királya. Nagy meccsek, óriási pénzek vártak rá.
És erre ő összeomlott.
Világbajnokból a világ legkövérebb embere
Előbb a visszavágót húzta-halogatta, aztán különböző botrányairól érkeztek a hírek – ivott, drogozott, álmatlanságban szenvedett, elhízott -, majd bevallotta: mániás depressziós.
Kiderült, hogy a mutatott magabiztosság csak álca, pajzs a külvilág felé. Betegségét legkeményebb ellenfelének nevezte.
„Minden nap úgy ébredtem, hogy azt akartam, ne ébredjek fel többé – mondta erről a BBC Sportnak. Minden összejött: lebukott doppinggal, eltiltották, és közben csak hízott, hízott és hízott. Egyes hírek szerint végül százhatvan, mások szerint százhetven kilóra. Furynak vége volt, a semmiből feltűnt Cigánykirály a csúcsra érve belezuhant egy olyan szakadékba, ahonnan kevesen tértek vissza. Volt olyan pillanat, amikor nem csak a külvilág, de talán már ő is lemondott önmagáról.
Visszavonom: utóbbi biztosan nem történt meg.
Még akkor sem, ha az elméjében, lelkében dúló viharok örökkön részeg hajóssá tették. Így beszélt erről a tabutémáról a maga egyszerű, őszinte módján:
Van ennek valami neve, amitől szenvedek, amikor az egyik percben boldog vagyok, a következőben pedig szomorú, de olyannyira, mintha öngyilkosságra készülnék. És mindez minden ok nélkül – anélkül, hogy bármi változna.
Pusztakezes meccsek, szemkinyomás – tényleg mélyről érkezett
A mélyen vallásos Tyson Fury egy ír-cigány (néhány angol ezt szívesen összemossa) traveller (utazó) családba született koraszülöttként. A famíliában hemzsegtek a bokszolók, köztük a Blöffből megismert pusztakezes bajnokok, de Fury apja profi meccseket is vívott. John „Gipsy” Fury mérlege (8-4-1) egyáltalán nem rossz a „hivatásosok” között, de bevétele nagy részéhez a pusztakezes mérkőzésekkel jutott. A kis Fury már 11 évesen otthagyta az iskolát, egy interjúban gyakorlatilag írástudatlannak nevezte magát, amit ma is sajnál.
Akkor, tizenegy évesen dolgozni kezdett apja és három fiútestvére mellett, s közben bokszolni tanult. Apja tanította, egészen addig, amíg 2011-ben tizenegy évre ítélték egy brutális bűntény miatt. Nem túlzok: az öreg Fury egy utcai vita során kinyomta (!) áldozata egyik szemét.
Fia ekkor már angol bajnok volt. Ekkor nagybátyja, Peter Fury lett az edzője, vele érte fel a bokszvilág csúcsára.
Sarkos nyilatkozataival nem lett a Szép új világ kedvence
Tyson Fury Klicskó legyőzése után sem lett az új médiavilág trónszéken körbehordozott bajnoka. Nem volt sem „nagy fehér reménység”, sem „derék/gengszter fekete”. Harsánysága, nagy szája, irányíthatatlansága sokak szemében antipatikussá tette, és egyáltalán nem látványos bokszoló. Frappáns, sokszor provokatív, gúnyos nyilatkozataival vált igazán ismertté, sok mindenből viccet csinált, más elveket viszont egészen komolyan vett.
Míg Muhammad Alit azért falta fel a fehér Amerika, majd zárta kis híján börtönbe, mert ki mert állni a feketék jogaiért, és egy értelmetlen háború ellenében, Tyson Furyt azért is támadták, mert a Bibliára hivatkozva kevéssé „européer” megjegyzéseket tett. Megjátszott, de legalábbis tudatosan túljátszott bunkósága, alpárisága még nem jelentett volna problémát a Szép új világban, de az igen, amit a homoszexualitással, az abortusszal, a pedofíliával kapcsolatban mondott.
Fogalmazzunk finoman: egyikből sem kér.
Apokalipszis most
Fury mélyen hívő ember, többször elmondta, hogy gyakorlatilag csak a Bibliát szokta forgatni (nem egy könyvmoly típus), és tartja magát az abban lefektetett elvekhez. Nem véletlen az sem, hogy fiát Jesusnak szerette volna hívni, erről csak felesége beszélte le.
Fury századunkat az Apokalipszis korának nevezte, ezzel sem vált könnyebben eladhatóvá a sok médiabohóc és ministránsfiúként, illetve álgengszterként tetszelgő sztársportoló mellett. Főleg nem azután, hogy arról beszélt: a homoszexualitás propagálása, a legalizált abortusz és a szerinte túl enyhén büntetett pedofília mind az Ördög eljövetelének a jelei.
Így gondoljuk vagy sem, azért a véleményének hangot adhat ő is – Nagy-Britanniában nem így vélték, folyamatosan bocsánatot kellett kérnie nyilatkozataiért. Más lapok (lásd a lenti képet) meg őrültnek, a világbajnoki címmeccsre alkalmatlannak láttatták:
Alitől elvették, ő eldobta talán legjobb bokszéveit
Említettem Alit, akitől természetesen Fury boksztudásban rettenetesen távol áll, de a provokatív megnyilvánulások mellett vannak még hasonlóságok. A Legnagyobbat megfosztották a legjobb éveitől, minden bokszrajongó közös fájdalma azóta is, hogy csúcsformáját talán sohasem láthattuk, s ha igen, akkor is csak nagyon rövid ideig.
Fury magától vette el ezeket az esztendőket. Legnagyobb sikere után, 2015 és 2018 között egyáltalán nem bokszolt, eltűnt a legbanálisabb, kábszeres, piás süllyesztőben, hogy aztán, amikor már senki se számított erre, bejelentse: visszatér. Újrakezdi. Amikor ezt lenyilatkozta, mindenki nevetett, egy újabb bohóckodásnak gondolták. Aztán elkezdte az edzéseket.
Még elképzelni is nehéz, mennyit szenvedhetett az elején, nehéz súlyokkal pakolta tele magát, úgy próbált meg mozogni. Mintha végignézte volna a Küldetést.
„Élő bizonyítéka vagyok annak, hogy bárki képes lehet visszatérni a szakadék széléről – nyilatkozta később. –
Nagyon sok ember küzd mentális problémákkal, szürkének látják a hétköznapjaikat, a világot, de újra felépíthetjük az életünket, ha elkezdjük élvezni a legkisebb dolgokat.
Fury lefogyott, lassan versenyformába lendült, majd idén júniusban kiállt az erre a szerepre (felhozó-ellenfél a visszatérés után) tökéletesen alkalmas, rá teljesen veszélytelen Sefer Seferi ellen. A harminckilenc éves albán 25 centivel kisebb és 30 kilóval könnyebb volt Furynál, aki egy borzalmas meccsen végül legyőzte őt. Az egy fokkal nívósabb Francesco Pianeta ellen Fury augusztusban már jobb formát mutatott, összességében simán kipontozta. Feladatát teljesítette: jöhettek a tárgyalások, majd következhet a veretlen amerikai Deontay Wilder elleni csúcsrangadó december elsején, ahol Fury ismét eljátszhatja 2015-ös szerepét.
Tökéletes underdog lesz.
Sokak szerint Fury már sohasem fogja elérni azt a formáját, amelyet élete legkeményebb felkészülése után Klicskó ellen mutatott. Lehet, hogy így lesz, de én személy szerint nagyon szurkolok érte. Olyan mélyről tért vissza, hogy már csak ezért is megérdemli a szimpátiánkat.
Fotók: MTI/EPA, Boxing News
Facebook
Twitter
YouTube
RSS