Várjuk a német soros elnökség újabb javaslatát, ezúttal olyat, ami nem szegi meg az uniós szerződéseket— fogalmazott Piotr Müller lengyel kormányszóvivő, miután Lengyelország és Magyarország is jelezte, egy javaslatot sem fognak megszavazni, ami a jogállamiságot használná politikai fegyverként. Varga Judit magyar igazságügyi miniszter az eset kapcsán rámutatott, hogy az uniónak még csak nincs is jogállamiság-definíciója.
Lengyelország és Magyarország nem tud támogatni olyan koncepciót, ami az uniós szerződésekkel ellentétes jogi normákat hoz létre
— fogalmazott Piotr Müller lengyel kormányszóvivő az uniós költségvetéshez társuló jogállamisági-mechanizmus kapcsán. A hétéves költségvetés kapcsán elmondta, hogy az asztalon egy jó javaslatot látnak, azonban a hozzá kapcsolódó mechanizmusokról egyeztetni kell.
Politikai nyomásgyakorlás
Új javaslatokat várunk, amik elsősorban összhangban vannak a szerződésekkel és másodsorban, összhangban van azzal, amiben az Európai Tanács júliusi ülésén [az országok vezetői] megállapodtak
— hangsúlyozta a lengyel kormányszóvivő.
Szymon Szynkowski lengyel külügyminiszter-helyettes külön hangsúlyozta, hogy a költségvetésről júliusban döntött az Európai Tanács, és azt is letisztázták, hogy semmilyen jogállamisági mechanizmus nem kerülhet bele.
Ennek ellenére a német soros elnökség azt a következtetést vonta le, hogy tovább vigye ezt a koncepciót
— fogalmazott.
Hozzátette, hogy ez egyszerű politikai nyomásgyakorlás bizonyos országok irányába.
Ez egy közös költségvetés, amibe rengeteg pénzt fizetünk be
—szögezte le Szynowski.
Beavatkoznának Magyarország belpolitikájába
Gulyás Gergely magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter arra is rámutatott, hogy az egész mechanizmus ellentmondásos, hiszen a jogállamot nem lehet a jogállam lábbal tiprásával szolgálni. A miniszter kijelentette, a vita Brüsszelben arról szól, hogy az Európai Unió meg akarja teremteni a magyar belpolitikába való beavatkozás jogát, mivel eddig nem tudtak ilyen kérdésekben nyomást gyakorolni a kormányra.
Politikai feltételekhez kötnék a kifizetést
A német kormány a vétó kapcsán jelezte, hogy a magyar-lengyel vétó miatt sem az uniós költségvetésről, sem a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról nem született döntés. Varga Judit igazságügyi miniszter a vádra reagálva azonban jelezte, folyamatosan egyeztettek a német elnökséggel és jelezték, hogy nem mennek bele olyanba, ami eltér a korábbi megegyezéstől. Semmilyen alapja nincsen annak, hogy politikai és ideológiai feltételekhez kössék a pénzkifizetéseket és ez szembemegy az uniós jogszabályokkal is, jelentette ki a miniszter.
Lényegében egy ideológiai alapon tervezett szankciós eszközt akarnak elfogadni, amit Magyarország és Lengyelország ellen alkalmaznának
— fogalmazott Varga Judit.
A zsarolás eszköze
A V4NA-nak nyilatkozva Szijjártó Péter magyar külgazdasági- és külügyminiszter elmondta, a jogállamiságnak nincs definíciója, éppen ezért olyan
zavaró, hogy mégis megpróbálják egyfajta ütőkártyaként, a zsarolás eszközeként használni.
Hozzátette, az eddigiek alapján azt lehet látni, hogy
ha egy országban a liberális oldal győz, akkor a liberális mainstream azt a politikai berendezkedést demokratikusnak tekinti. Ha nem a liberálisok nyernek, illetve nem ők irányítanak egy adott országban, akkor a liberális mainstream azt a politikai struktúrát antidemokratikusnak tekinti. Ennek így semmi értelme, és ezt mi soha nem fogadjuk el. Különösképp azt nem, hogy az európai források felhasználását ehhez a gondolkodásmódhoz kössék
— hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Értelmezési holtjáték
Az Európai Parlament elnöki hivatala a V4NA kérdésére válaszolva a fogalmat úgy írta le: A jogállamiság azt jelenti, hogy egy társadalom minden tagjára – beleértve a kormányokat és a parlamenteket – egyformán vonatkoznak a törvények (…), függetlenül a politikai többségtől, azonban több jogi szakértő is rámutat, hogy ebben a definícióban nagy az értelmezési holtjáték.
Nincs egységes felfogás
A jogállamiságnak egyébként is több koncepciója is létezik, a Velencei Bizottság pedig egyenesen három nagy európai hagyományt azonosít a jogállamisággal kapcsolatban
— erről már Tóth Norbert nemzetközi jogász beszélt a V4NA-nak. Elmondta, hogy ezek mellett számos kisebb irányzat is van, és az EU-nak nincs egységes felfogása. Tymoteusz Zych is, a lengyel Ordo Iuris jogi kutatóintézet alelnöke ezt azzal egészítette ki, hogy az uniós tagállamok jogrendszerei eltérnek egymástól, ezért bármiféle közös jogi alapvetésnek egy univerzálisan elfogadott állásponton kell nyugodnia.
Bár a demokrácia alapelvei Európa-szerte megvannak, mégis lehetetlen egyetlen jogállamisági megfogalmazást kikiáltani, ha azt egyes országok nem fogadják el
— hangsúlyozta.
Forrás: V4Agengy; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS