Polt Péter a Kúriáig viszi a röszkei terrortámadással vádolt szír férfi ügyét

Jogorvoslatért a Kúriához fordult Polt Péter legfőbb ügyész, amiért a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás ügyében első fokon terrorcselekmény bűntette miatt elmarasztalt Ahmed H. – jelentette ki sajtótájékoztatóján Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvívője.

A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az Ítélőtábla törvénysértő döntést hozott amikor új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, és ezt azzal támasztották alá, hogy a megjelölt hiányosságok pótolhatók lettek volna a másodfokú eljárásban. A Szegedi Törvényszék ugyanis első fokon a szír állampolgárságú vádlottat bűnösnek találta terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése bűntettében, ezért őt 10 év fegyházbüntetésre ítélte, és végleges hatállyal kiutasította Magyarország területéről.

Jogsértò a döntés

Igen ám, csakhogy az ítéletet a Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság érdemben nem bírálta felül, mert álláspontja szerint a törvényszék olyan bizonyítékok értékeléséről nem adott számot, amelyek lényeges kihatással lehetnek a tényállásra és ennek következtében a büntetés kiszabására. A Legfőbb Ügyészség szerint azonban az Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése jogsértő, mivel az általa megjelölt hiányosságok, mulasztások a másodfokú eljárásban orvosolhatók lettek volna, így az ítéletet érdemben kellett volna felülbírálni.

Fazekas Géza; Fotó: mho.hu

Portik, Biszku, Süveges

Mivel a megjelölt indokok alapján- a hatályos szabályozás szerint- nem lett volna törvényes lehetősége az Ítélőtáblának arra, hogy az eljárás megismétlését rendelje el, a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványt terjesztett elő a Kúrián annak megállapítása érdekében, hogy a büntetőeljárási szabályok megsértésével helyezték hatályon kívül. Hasonló indokok alapján Dr. Polt Péter legfőbb ügyész 2015. szeptemberében öt ügyben élt jogorvoslattal a törvényesség érdekében indokolatlan másodfokú hatályon hatályon kívül helyező végzésekkel szemben- köztük a Portik Tamás, Biszku Béla vagy Süveges Péter ellen indult büntetőügyekben. A Legfőbb Ügyész indítványával egyezően a Kúria négy esetben (így az említett ügyekben is) megállapította, hogy törvénysértő volt a hatályon kívül helyező másodfokú döntés.

Migrációval kapcsolatos bűntettek alakulása

Ahmed H. esete egyenlőre egyedülálló, ám az ügyészség adatai között megtalálhatók, miként is alakultak a migrációval kapcsolatos bűncselekmények az elmúlt 2 évben. Ezen alcím alatt a határzár tiltott átlépése, határzár megrongálása, határzárral kapcsolatos építési munka akadályozását, embercsempészést, valamint minden olyan bűncselekményt értünk, amely a migrációs helyzettel közvetlen összefüggésben áll; pl. élet, testi épség és egészség elleni, emberi szabadság elleni, igazságszolgáltatás elleni stb. bűncselekmények. 2015.szeptember 15-től mért adatokhoz viszonyítva, éves lebontásban 2016-ban növekedést, majd 2017-re számottevő csökkenést mutatnak az ügyészségi ügyviteli adatok, ilyesfajta bűncselekmények elkövetésének tekintetében.

Forrás: ügyészségi ügyviteli adatok

2015 szeptember 15. és 2017. augusztus 6. napja között migrációs helyzettel összefüggésben elkövetett és vádemeléssel érintett bűncselekmények leginkább Csongrád megyét veszélyeztetik, másodsorban pedig Bács-Kiskun megye a legveszélyeztetettebb.

Forrás: ügyészségi ügyviteli adatok

Migrációs hullámmal összefüggésben az sem lehet véletlen,hogy az embercsempészek száma 2014-ben 363 fő volt, 2015-ben közel a duplájára nőttek ezek az adatok 662 fővel, majd 2016-ra számuk ismét visszaesett 351-re.

Forrás: ENyÜBS

Vezető kép: PestiSrácok.hu