A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a ma miniszterelnöke élesen szemben áll Nagy Imre és az 1956-os forradalom eszméivel. Gyurcsány Ferenc pártja ’56-os megemlékezésén vasárnap Budapesten úgy fogalmazott: ha Nagy Imre forradalma a szabadság és a demokrácia forradalma volt, “akkor a mai magyar miniszterelnök az ellenforradalom vezetője”.
“Nem követője, hanem meghazudója és elárulója ennek a forradalomnak” – jelentette ki a DK elnöke, aki szerint ma a demokratikus ellenzék pártjai, mozgalmai, támogatói és szavazói vehetik tisztességgel Nagy Imre és mártírtársai nevét ajkukra.
“Ha Nagy Imre forradalma a hazát akarta felemelni, akkor, ha a mai miniszterelnök az ő nevére és emlékére, hagyatékára hivatkozik, az ennek a tiszta forradalomnak a bemocskolása, elárulása, maga a pőre blaszfémia”
– mondta Gyurcsány Ferenc. Az a miniszterelnök, akinek javaslatára a köztársasági elnök azt az állambiztonsági tisztet lépteti elő, aki 1989-ben azért volt felelős, hogy összegyűjtse az információkat Nagy Imre és mártírtársai újratemetése előtt és a temetés időszakában, annak a legalapvetőbb erkölcsi érzéke is megszűnt létezni. “Nem követője, hanem meghazudója és elárulója ennek a forradalomnak” – jelentette ki az ellenzéki politikus. A DK elnöke szerint ma a demokratikus ellenzék pártjai, mozgalmai, támogatói és szavazói vehetik tisztességgel Nagy Imre és mártírtársai nevét ajkukra. Szerinte a ma miniszterelnöke, aki a szabadság és a demokrácia feldúlásában szerzett hírnevet magának, élesen szemben áll Nagy Imre és a forradalom eszméivel. Kiemelte: tisztelettel adóznak 1956 forradalmának és meghajtják fejüket a forradalomban és az azt követően meghurcoltak emléke, különösen a forradalom miniszterelnöke és mártírtársai előtt. A megemlékezés végén a DK elnöke és vezető politikusai koszorút helyeztek el az 1956-osok terén található emlékműnél.
Az Együtt szerint az ’56-os magyarok azt mondanák most, hogy “elég”
Virágokat helyezett el az Együtt Nagy Imre néhai miniszterelnök budapesti szobránál vasárnap az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából. A Vértanúk terén tartott megemlékezésen Molnár Tibor, az ellenzéki párt elnökségi tagja azt mondta, elsősorban a mindennapok szabadságának hiánya vezetett az 1956-os forradalom kitöréséhez. Az embereknek elegük lett az egypártrendszerből, a propagandából, a személyi kultuszból és a másként gondolkodó karakterek legyilkolásából – tette hozzá. Bár a szabadságharc elbukott, az ország két hét alatt megváltozott, a “forró ősz” ugyanis megmutatta, hogy nem lehet büntetlenül bármit megtenni a magyarokkal – hangsúlyozta az ellenzéki politikus. Molnár Tibor szavai szerint 1989 elhozta a vágyott nyugati demokráciát, ezzel azonban a nép nem tudott élni, mert hagyta, hogy “egy erőszakos csoport és annak vezére magát a nemzeti érdekek egyedüli képviselőjének hazudva elfoglalja és a saját képére formálja” az államot. Az Együtt elnökségi tagja úgy vélekedett, hogy a jelenlegi rendszerre 1956 magyarjai azt mondanák, elég volt belőle. Ma azonban még annál is többre van szükség, mint hatvan éve, ugyanis most nem külső hatalom telepedett rá az országra, hanem belülről fakadnak a problémák – jegyezte meg. Molnár Tibor beszéde után az Együtt politikusai és szimpatizánsai egy-egy szál fehér rózsát helyeztek el Nagy Imre emlékművénél.
PS/MTI, Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS