A Magyar Nemzet Józef Pucilowski lengyel-magyar származású Domonkos-rendi atyával készített interjút, melyben a szerzetes nyilatkozott többek között a magyar-lengyel egyház különbségeiről, a cölibátus esetleges választhatóvá tételéről, és az egyház politikai tevékenységéről.
Józef Pucilowski szerint “Lengyelországban, bármilyen bizarrnak hat is, a teokratikus uralom kialakulása valódi fenyegetés.” Ezt azzal indokolja, hogy a püspökök ma már nem szokták kommentálni a kormányzati túlkapásokat, vagy a morálisan megkérdőjelezhető lépéseket, pedig korábban ezt rendszeresen megtették. Csupán a dicséret hangjait hallják tőlük a lengyel hívők, a köszönet és a hála jeleivel találkozhatnak.
Az egyház persze nem tud teljesen elhatárolódni a politikától, hiszen sokan tőlük várják az útmutatást. A szerzetes szerint az egyház “helyezze előtérbe az erkölcsi kérdéseket, a tízparancsolat, az evangélium alapján mondjon bírálatot, s mutasson utat az embereknek.”
Az atya korábban azt nyilatkozta, hogy bár a lengyel hierarchia sincs feltétlenül a helyzet magaslatán, de még mindig jobb állapotban van, mint a magyar. “Azzal szembesülhettem, hogy a püspök atyák egy része például milyen keményen beszél a menekültek ellen. Az eseményeket a török hódoltság kezdetéhez hasonlították.” Lengyelországban ilyen nincsen, talán azért sem, mert nem rég járt ott Ferenc pápa, akinek véleménye közismert, és “nyíltan senki sem fog szembemenni a szentatyával”.
József atya félig magyar származású, hosszabb ideig dolgozott Magyarországon. Azt a kérdést, hogy milyen különbséget lát a magyar és a lengyel egyház között, nehézként jellemezte, mivel nem szeretne megbántani senkit. “Tapasztalatom szerint a lengyel egyház nyitottabb, mint a magyar. A papok felkészültebbek, és ez sokszor hivatásuk gyakorlásán is meglátszik. Nem akarok igazságtalan lenni: Magyarországon az egyre nagyobb paphiány miatt nem tudják megoldani például, hogy egy pap ne mondjon vasárnaponként tíz misét.” A lengyel egyház sem tökéletes azonban, Pucilowski szerint a lengyelek sokszor úgy viselkednek, mintha II. János Pál pápa uralkodna még, “s kis túlzással a miénk volna a Vatikán. Túl büszkék, túl gőgösek vagyunk.”
A cölibátus önkéntessé tételét nem tartja rossz ötletnek, neki, mint szerzetesnek azonban a cölibátus mindenképp kötelező. A pravoszlávoknál, a görögkatolikusoknál a nősülés, a papi családalapítás régóta bevált intézmény. “Úgy vélem én is, döntse el a végzős szeminarista, hogy meg akar-e nősülni vagy nem. Ezt persze Lengyelországban egyelőre lehetetlen lenne bevezetni. Képzelje el, mi lenne nálunk, ha hirtelenjében harmincezer pap megnősülne.” Az atya szerint megfelelő megoldást kell találni, mégpedig olyat, ami a kötelező cölibátus feloldása esetén nem okozhatna nagyobb zavarokat, botrányt. “Fontos, hogy ne viselkedjünk úgy, mintha a cölibátus szentség lenne.”
A teljes interjút itt olvashatják.
Forrás: mno.hu, Fotó: youtube.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS