Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a G20-ak oszakai csúcstalálkozóján nem születtek ugyan átütő erejű döntések, de fontos, hogy minden résztvevő megerősítette a világkereskedelem fejlődése iránti elkötelezettségét, és arra jutott, hogy szembe kell szállni a terrorizmussal kapcsolatos információk internetes terjesztésével.
Putyin a kétnapos találkozó végén, szombaton azt mondta, hogy a kételyekre rácáfolva a tárgyalássorozat megerősítette a G20-as formátum létjogosultságát. A Donald Trump amerikai elnökkel előző nap tartott, másfél órás megbeszéléséről – amely után egyikük sem nyilatkozott a sajtónak – azt mondta, hogy jó, gyakorlatias és rugalmas volt, tárgyaltak a gazdasági kapcsolatokról, amelyek állapota jelen pillanatban nem kielégítő. Kiemelte: mindketten utasították országuk külügyminisztériumát, hogy kezdjenek konzultációt a hadászati nukleáris támadófegyverek csökkentéséről szóló, 2010-ben megkötött, 2021-ben lejáró START-3 egyezmény meghosszabbításáról.
Egyelőre nem tudom, korai arról beszélni, hogy a START-3 meghosszabbításáról folytatandó konzultációk eredményesek lesznek-e
– tette hozzá Putyin. Az orosz elnök azt is mondta, hogy Trumppal tárgyalt a szíriai helyzetről is.
Moszkva és Washington erről párbeszédet folytat, jól összehangolják tevékenységüket a terrorizmus elleni harcban, és a még fennmaradt válsággócok felszámolásában
– tette hozzá. Szó volt köztük a Moszkvában bebörtönzött ukrán haditengerészekről, akiket a Kercsi-szorosnál tavaly novemberi történt tengeri incidens során ejtettek fogságba.
Megmagyaráztuk, hogy ott mi történt, általánosságban beszéltünk róla, de döntések egyelőre nincsenek. Bírósági eljárás folyik, meg kell várni (a végét)
– mondta Putyin. A Theresa May brit miniszterelnökkel tartott oszakai tárgyalásairól Putyin azt mondta, hogy szükség volt a megbeszélésre annak ellenére, hogy May hamarosan távozik a tisztségéből.
Ez kis lépés volt, de jó irányba tettük, és nem vész kárba
– fogalmazott az orosz elnök, aki szerint a Szkripal-ügy miatt az orosz-brit kapcsolatok nem “vesztegelhetnek”. Ide tartozik, hogy a Downing Street péntek közleménye szerint a pénteki találkozó után May egyértelművé tette: nem lehetséges a kétoldalú kapcsolatainak normalizálása, ha Moszkva nem hagy fel felelőtlen, destabilizáló, Nagy-Britanniát és szövetségeseit is fenyegető tevékenységével. Az Angela Merkel német kancellárral folytatott oszakai megbeszélésen szó volt a Donyec-medencei konfliktus rendezéséről.
Egészében egyetértek a kancellárral abban, hogy latba kell vetni minden eszközt (a rendezéshez), és ilyenből nincs túl sok; az egyik, amely működőképes, az a normandiai formátum
– mondta Putyin. (Az úgynevezett normandiai négyek, Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország 2015 februárjában hozták tető alá a helyzet rendezésére a minszki megállapodásokat.)
Az orosz elnököt teljesen váratlanul érte, hogy milyen nagy érdeklődést keltett a csúcstalálkozón a Financial Timesben csütörtökön megjelent interjúja, amelyben arról beszélt, hogy mára “idejétmúlttá vált” a liberális eszme, és a liberálisok “ma már nem diktálhatnak senkinek semmit ugyanúgy, ahogy azt az utóbbi évtizedekben próbálták”.
Egyes kollégák – most nem nevezem meg őket – valóban megvitatták velem az ott felvetett témákat. Volt, aki egészében támogatta, és volt, aki ellentmondott és vitatta
– mondta az orosz elnök.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS