A Fővárosi Főügyészségnek nem áll módjában teljesíteni a Quaestor-ügyben a Fővárosi Törvényszék által kért hiánypótlását, mert azt sem a büntetőeljárási törvény, sem a bírósági gyakorlat alapján nem lehet végrehajtani – közölte a fővárosi főügyész. Ibolya Tibor kiemelte, a konkrét bűnügyben a vádirat – a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően – az egyes cselekmények leírását követően öt oldalon keresztül, cselekményenként sorolja fel a vádat alátámasztó bizonyítási eszközöket.
Az ügyészség arra reagált, hogy a Fővárosi Törvényszék a büntetőperben pénteken megtartott úgynevezett előkészítő ülésén hívta fel a Fővárosi Főügyészséget a vádirat hiányosságainak pótlására a Tarsoly Csaba és társai ellen bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben. Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője szombaton az MTI-nek azt mondta, a vád törvényességével kapcsolatban nem merült fel aggály a Quaestor-ügyben, a vád csupán hiányos, ezért hívta fel hiánypótlásra az eljáró bírói tanács a Fővárosi Főügyészséget.
Közleményében a fővárosi főügyész is kitért arra, hogy a Quaestor-ügyben a Fővárosi Törvényszék pénteken előkészítő ülést tartott. A bíróság – szombati közleménye szerint – azt állapította meg, hogy a vádirat hiányosan tartalmazza a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy azok mely cselekmény bizonyítására szolgálnak – idézte fel Ibolya Tibor, aki szerint a bíróság a pénteki ülésén valójában azt kérte számon az ügyészségtől, hogy a vádiratban azt nem jelölte meg, hogy az összes – több mint hatmillió fájl – elektronikus bizonyíték esetén az adatok pontosan mely tény bizonyítására szolgálnak.
Erre azonban törvényesen “nem is kerülhetett volna sor”, ugyanis – mint kiemelte – a vonatkozó törvényi rendelkezések ugyanis 2014. január 1-jétől megváltoztak. Ezt megelőzően a vádirat kötelező kellékeként a bizonyítási eszközök mellett azt is meg kellett jelölni, hogy mely tény bizonyítására szolgálnak. A törvényhely módosítását követően viszont 2014. január 1-jétől a vádiratnak kizárólag a bizonyítási eszközök megjelölését kell tartalmaznia, valamint azt, hogy azok mely cselekmény vagy részcselekmény bizonyítására szolgálnak.
A Fővárosi Főügyészség ennek kapcsán hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla egy másik, korábbi ügyben hozott döntésére is, amelyben az ítélőtábla megállapította, hogy 2014. január 1-je után “olyan kötelezettség az ügyészt nem terheli, hogy egy cselekménnyel összefüggésben már a vádiratban perbeszédbe illő módon részletezze azt, hogy mely bizonyíték támasztja alá az elkövetési magatartást, mely bizonyíték támasztja alá az eredményt, mely bizonyítja az elkövető tudattartalmát, vagy a társtettesek kapcsolatrendszerét“. Ezek elmaradása így nem értékelhető a vádirat törvényi kellékének hiányaként – hangsúlyozta a főügyész. Mindezek nyomán – mint hozzátette – az “ügyésznek nincs olyan törvényben előírt kötelezettsége, amely azt írná elő, hogy a bizonyítékokat a bizonyítandó tényekhez társítva kell a vádiratban megjelölnie”.
Ibolya Tibor kiemelte továbbá, hogy a 132 ezer oldal terjedelmű nyomozati irat, valamint a több mint 1500 oldal vádirat esetén a rendelkezésre álló hatmillió elektronikus adatot is jelentősen meghaladó mennyiségű adatra – a Fővárosi Törvényszék elvárásainak megfelelő – , “egyenként történő hivatkozás a vádirat tartalmi egyensúlyának felborulását is eredményezné, a vádirat a jelenlegi terjedelem sokszorosára duzzadna, ami a gyakorlatban sem segítené elő a bizonyítási eljárás lefolytatását”.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS