Mikor a Soros-birodalomról beszélünk, két hamis politikai toposz fordítja rossz irányba figyelmünket. Azonosítjuk a globális politikai hálózatot George Soros személyével, pedig nem egy emberről van szó. Ahogy az is téves olvasata a jelenségnek, hogy valami ördögien gonosz célokkal, sunyin háttérben dolgozó emberkéket látunk magunk előtt. Sokkal közelebb áll a valósághoz az az értelmezési keret, amely szerint olyan világosan megfigyelhető, jól szervezett aktivista csoportokról, társult ügyvédi irodákról, és alapítványok mögé bújt lobbiszervezetekről van szó, melyek a Soros György által megteremtett anyagi bázis segítségével politizálnak világszerte. Ha tetszik egy adott ország lakosságának, ha nem. Ha tetszik egy választott parlamenti többségnek vagy egy kormányzatnak, ha nem. Nem választott szervezetként – a demokráciát megcsúfolva – indirekt befolyást szereznek, nemzet-, család-, és vallásellenesek, és úgy általában (akár a marxisták valaha), a hagyományos társadalmi rendet akarják szétbombázni Magyarországon is, a nyílt társadalom szent nevében.
Mi is a nyílt társadalom?
A sokat idézett nyílt társadalomnak nincs egyértelmű és röviden definiálható fogalma. Tágabb értelemben a hagyományos nemzetállami kereteket meghaladó, azokat a gyakorlatban lebontani akaró, multikulturális társadalmakat értik ezalatt. Hívői olyan társadalmat szeretnének teremteni, ahol nem köti a polgárok autonóm interakcióit semmiféle hagyományos közösségi forma, mint norma, amely az életünket meghatározza. Tehát a nyílt társadalom hívői a hagyományos közösségeket „ellenségként” kezelik, így a férfi és a nő között kötettett házasságon alapuló családot, a több száz vagy ezer éves kollektív tudattal, közös kultúrával és nyelvvel létező történelmi entitást: a nemzetet; és minden hitbéli csoportot, melynek rögzült tradíciói vannak. A nyílt társadalom eszméje család-, nemzet- és vallásellenes, illetve az egyházakat is az elveik akadályának tartják.
A nyílt társadalom elvét először „nyíltan” egy Karl Raimund Popper nevű filozófus fogalmazta meg, akinek tanítványa az a bizonyos Soros György volt, aki mára a legnagyobb hatalommal és pénzügyi háttérrel rendelkező „filozófus”. És aki nem volt rest vagyonát a „nagy történelmi célok” megvalósítása mellé rendelni. De a világ uniformizálásnak gondolata – akár a kommunisták esetében is – sokkal régebbre nyúlik vissza.
A multikulturális társadalomnak már a 19. században is voltak szószólói, mondhatni, hogy az individualista és liberális alapú kozmopolita szellemiségéből nőtt ki. Az Európára vonatkozó terv, melyben több fajta kultúra és identitás keveredik előjogok nélkül egymással, ismert megfogalmazója Coudenhove-Kalergi gróf volt a két világháború közt. Kalergi szerint csak egy, a nemzetállamok felett álló szupranacionális világkormány lehet képes a kollektív biztonság, és a szabadságjogok garantálására (örök béke eszménye), ezért 1922-ben Bécsben megalapította a Páneurópai Mozgalmat, amely bevallottan az „Új Világrend” megteremtését tűzte ki céljául.
Coudenhove-Kalergi elképzelése szerint az „Új Világrend” vezető államai az Amerikai Egyesült Államok és a vele szövetséges, föderációt alkotó európai országok lennének, az új világrendet pedig a föderáció tagjai által megválasztott világkormány irányítaná. Az új világrendhez vezető első lépés Coudenhove-Kalergi teóriája alapján a föderális Európa, vagyis az Európai Egyesült Államok megteremtése. Ehhez pedig sok-sok nyílt társadalom szükséges, melyben eltűnik a nemzeti közösség körvonala, a hagyományos család értéke és a transzcendens hit, mint a vallások alapja. Tehát minden természetes és hagyományos közösség.
Majd jött Soros és jöttek a második világháború utáni nyílt társadalom elvei és vele párhuzamosan épült az ezt megvalósítani akaró hálózat kiépítése is, amelyet nyugodtan nevezhetünk Soros-birodalomnak, hisz maga a „császár” keresztelte így el. (1993 végén Bukarestben Soros György a következőt mondta a „kelet-európai birtokán” tett többhetes körutazására őt elkísérő amerikai riporternek: „Nyugodtan írja csak azt, hogy ami egykor szovjet birodalom volt, az Soros-birodalom lett.” – lásd. Békés Márton: A Soros-birodalom születése)
Soros irodák Magyarországon, ma
Az elmúlt három évtizedben rendszeresen avatkoztak be a belpolitikai küzdelembe olyan civil szerveztek, melyeket külföldről támogattak ilyen-olyan alapítványok, kormányok, mecénások. Ez tapasztalható és dokumentálható növekvő befolyásszerző tendencia volt. Tucatnyi „jogvédő” szerveződés vett részt közéleti akciókban, adott ki politikai tartalmú közleményeket, tartott tüntetéseket (sokszor társulva ellenzéki pártokkal) a magyar kormánnyal, illetve egyes esetekben a többségi társadalom „elnyomásával” szemben. Magyarország alaptörvénye és a jogszabályi környezet szerint ezt szabadon megtehették.
Azonban, mivel felmerült az a társadalmi igény, hogy a döntéshozókkal, illetve a pártokkal szemben támasztott átláthatósági elvárás a nyíltan politizáló – és ebben az esetben már idézőjeles – „civil” csoportok kapcsán is kötelező legyen. Ezért született meg a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló, az Országgyűlés 2017. június 13-i ülésén elfogadott törvény (LXXVI. tv.), amit nem oly’ régen az Európai Bíróság – habár a transzparenciát, mint célt elfogadta – az uniós elvekkel ellentétesnek tartotta. Tehát a magyar kormánynak át kell dolgoznia a törvényt.
Ami miatt azonban érdekes ez a történet az az, hogy 2018-tól kezdve 14 olyan szerveződés kezdett kampányba a törvény ellen, amely valami módon sérelmesnek találta azt, hogy átláthatón kell gazdálkodniuk. És lám: ezek a szervezetek mind-mind kapcsolatban vannak a Soros-hálózattal, vagy közvetlenül a Soros-birodalom finanszírozza őket. Nem gonosz szándéktól vezérelve, de politikai befolyás szerzés végett, szemben a nemzet szuverenitásával.
De, hogy is jön ez ide? A válasz pofon egyszerű, ha megvizsgáljuk ennek a 14 civil szervezetnek a támogatóit és tevékenységét akkor látni fogjuk, hogy olyan – a klasszikus társadalmi szervezetektől eltérő – céljaik vannak, amelyek a nyílt társadalom filozófiájába illenek. Multikulti, azaz nemzetellenesség; melegjogok, azaz családellenesség; individualista fogyasztói divatok terjesztése, azaz vallásellenesség. És mindezt külföldről finanszírozva, egy hatalmi háló csatolt részeként, beavatkozva a magyar belpolitikába.
És, mint valaha a marxisták: felforgatva a hagyományos társadalmi rendet.
A tizennégy dühös iroda
Akkor nézzük meg sorban ezeket a klónozott irodákat, aktivista csoportosulásokat – úgy, ahogy vannak! (A XXI. Század Intézet kutatásának, a civil szerveztekere vonatkozó kivonata, illetve további részletezése következik.)
A feljelentést aláírók között találhatjuk az elmúlt években folyamatos kormányellenes tevékenységet folytató, tüntetéseket szervező, ellenzéki pártokkal együttműködő Amnesty International Magyarországot, a Helsinki Bizottságot, illetve a Társaság a Szabadságjogokért emberjogi szervezeteket, melyek a „nyílt társadalom” eszméjét hirdetik, és melyek bevallottan a Soros-hálózat által támogatott csoportokat, irodákat tartanak fenn politikai céljaik megvalósítása érdekében. Legnagyobb támogatójuk a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok.
A keresetet szignálta továbbá a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, amely az elmúlt években vállaltan támogatta a Soros-szervezetek által megfogalmazott multikulturális társadalmak megvalósítását, illetve jogszolgálatot nyújtott az illegális bevándorlóknak. A feljelentést aláírta még Az emberség erejével – Cum Virtute Humanitatis Alapítvány is, amely olyan oktatási programokkal és tanoda működtetéssel foglalkozik pécsi székhellyel, amelynek – a közhasznúsági jelentései alapján – évek óta támogatói között szerepel az Open Society Foundations (OSF, Nyílt Társadalom Alapítványok) és Hollandia kormánya.
A kereseten szerepel tovább a Civil Kollégium Alapítvány, amely közösségszervezők képzésével, illetve közösségszervezési módszertani cikkek, esetleírások, tanulmányok segédanyagkénti terjesztésével foglalkozik 1994 óta. Zárt, bentlakásos képzéseket szervez Kunbábonyban, aminek célja nem ismert, továbbá külföldi támogatóiról sincs pontos adat, azonban annyit lehet tudni, hogy Bulgária fővárosába, Szófiába toboroznak ösztöndíjas „civil” aktivistákat.
A Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért – amely szintén a feljelentők között van – tevékenysége szerint a traumát elszenvedett embereknek, köztük megkínzott menekülteknek nyújt pszichológiai és pszichiátriai segítséget Magyarországon. Működését szintén az OSF támogatja. Az aláírók között találhatjuk még az Igazgyöngy Alapítványt, amely hátrányos helyzetű gyermekek művészeti oktatását végzi Berettyóújfalun, bár nemzetközi támogatóinak pontos neve ismeretlen.
Különösen érdekes a Jogriporter Alapítvány részvétele, amelynek célja az emberi jogok tudatosításának és érvényesítésének elősegítése, a hátrányos helyzetű csoportok kirekesztettségének, társadalmi megbélyegzettségének csökkentése. Az alapítványt a TASZ munkatársai, Sárosi Péter és Takács István Gábor hozták létre 2014-ben, hogy új szervezeti keretet teremtsenek „az egyre inkább nemzetközivé váló és egyre inkább az innovatív kommunikációs módszerek irányába forduló tevékenységeik számára”. A szervezet 2016-tól kezdve átvette a TASZ drogpolitikai program által 2004-ben létrehozott „Drogriporter” brandet és annak tartozékait (honlap, közösségi média, online videó- adatbázis, filmes felszerelés stb.), amellyel tovább küzdenek a kábítószerek legálissá tétele érdekében.
Az elmúlt években politikailag súlyosan elfogult közleményekkel az Orbán-kormányt támadó K-Monitor Közhasznú Egyesület is csatlakozott a feljelentéshez, amely saját bevallása szerint „a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért” tevékenykedik. Támogatói közt az Európai Bizottság mellett feltűnik a Holland Külügyminisztérium és az OSF is. A feljelentést támogatta a Közélet Iskolája Alapítvány, amely közéleti moderátorokat, „civil” rendezvényszervezőket és önkénteseket képez különböző programokhoz, amiket a FundAction, a Nadace Open Society Found Praha, az OSF, az Ökotárs Alapítvány – Norvég Civil Támogatási Alap (mely szintén szignálta a feljelentést), a Rockefeller Brothers Found és Rosa Luxemburg Stiftung dotál több százmillió forinttal.
Budapest, 2010. június 18. Soros György , a CEU alapítója és kuratóriumának tiszteletbeli elnöke gratulál egy végzős hallgatónak a Közép-európai Egyetem (CEU) diplomaosztó tanévzáró ünnepségén a Művészetek Palotájában. MTI Fotó: Beliczay László
Külön megemlítendő még a Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezete, amely azért dolgozik, hogy „minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen”. Támogatója az utóbbi időben politikai közleményeket jegyző nemzetközi szervezet, az Európai Éghajlat Védelmi Hálózat, illetve a Német Környezetvédelmi Minisztérium. Végül pedig az aláírók között találjuk azt a Magyarországi Európa Társaságot, amely önmagát ugyan olyan „civil, a politikai pártoktól független szervezetként” definiálja, „amely be kíván kapcsolódni a liberális demokrácia jövőjét érintő nemzetközi vitákba”, azonban vezetői közt megtalálható az a Szelényi Zsuzsanna, aki az Együtt párt egykori parlamenti képviselője, illetve a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás Alapítvány alapítója volt.
Elmondható tehát, hogy a feljelentést aláíró NGO-k nem valódi civil szerzetek, hanem olyan politikai célokat megvalósítani kívánó nemzetközi hálózatok részei, amelyek Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – lobbista irodákat tartanak fenn; csoportjaik, aktivistáik pedig politikai szereplőként tevékenykednek az ellenzéki oldalon. Ezen kívül az indirekt külföldi befolyásszerzés elsődleges eszközei.
Talán itt az ideje, hogy többet foglalkozzunk velük, hogy megmutassuk nem összeesküvés-elmélet erről beszélni. Rántsuk le a civil leplet a hálózatról!
/A szerző a XXI. Század Intézet kutatója/
Vezető kép: (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS