Magyarország krízisálló képessége ma sokkal kedvezőbb, mint a 2008-as válság idején volt, így lehetőség van rá, hogy hazánk alacsonyabb gazdasági áldozatokkal vészelje át a recessziót. Ezt az optimizmust támasztja alá az az adat, amely szerint a magyar gazdaság tavalyi év egészét véve a vártnál kisebb mértékben esett vissza. Erről beszélgettünk Regős Gábor közgazdásszal, a Századvég kutatójával.
A tavalyi évre vonatkozó GDP jobb lett a vártnál. Még a kormányzati előrejelzés is meglehetősen borúlátónak bizonyult, hiszen a Pénzügyminisztérium 6-7 százalékos visszaeséssel számolt, de csak –4,3 lett. Ez a pozitív meglepetés minek köszönhető?
A részletes adatokat csak a második becsléskor közli a KSH, így egyelőre csak tippelni lehet. Mindenképpen elmondható, hogy egyes ágazatok (vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás) nagy visszaesést szenvedtek el a korlátozások miatt, tehát ebből következik, hogy a többi ágazatnak kellett a várakozásoknál jobban teljesítenie. Közülük már több teljesítménye vélhetően elérte, megközelítette, vagy akár meg is haladta a válság előtti szintjét. Feltételezhető 1-2 ágazat kiugró teljesítménye is.
Hol állunk Európában? Milyen a magyar gazdaság válságtűrő képessége?
A magyar visszaesés éves alapon az európai átlagnál kisebb volt, de természetesen voltak olyan országok, melyek még kisebb csökkenést szenvedtek el, így kimondható, hogy nagyságrendileg a középmezőnyben vagyunk. A régiós országok közül kisebb volt a visszaesés mértéke Szlovákia és Lengyelország, míg nagyobb Ausztria és Csehország esetében. A negyedéves adatok alapján azonban jobb a helyzet hazánkban. Az 1,1 százalékos növekedéssel azon országok közül, amelyek már közöltek adatot, az 5. helyen állunk. Itt fontos megemlíteni, hogy több ország negyedéves alapon is visszaesést szenvedett el, ilyen például Olaszország vagy Ausztria.
Mennyire bizonytalanok az idei évi kilátások?
Az idei évre 4,2 százalékos növekedést várunk decemberi előre jelzésünk szerint; ezt a prognózist majd márciusban fogjuk felülvizsgálni. Azonban nagyon sok a kérdőjel. A vártnál kedvezőbb 2020. IV. negyedéves adat jó alapot nyújt az idei növekedéshez, hiszen azt mutatja, hogy nagyon sok ágazat már regenerálódott, illetve a novemberi korlátozásoknak egyelőre nem volt olyan súlyos hatása, mint a tavasziaknak. Ez alapján a bővülés a korábban vártnál is nagyobb lehetne. A korlátozásoknak hosszabb távon azonban kedvezőtlen gazdasági hatásaik vannak. Ezért tehát ahhoz, hogy munkahelyek maradjanak meg és minél több vállalkozás újra tudjon nyitni, szükséges a korlátozások mielőbbi lazítása is. Ez feltétele az idei felpattanásnak.
A legnagyobb baj a turizmusban, illetve az ehhez kapcsolódó ágazatokban van. Mikorra várható, hogy itt is helyreáll a munka?
Amint lehetővé teszik a jogszabályok, lesz egy érdemi növekedés, megjelenik a kereslet, de a korábbi magas szint elérése nem várható azonnal, talán csak a belföldi turizmus esetében; a külföldi turisták visszatéréséhez 1–2 év még szükséges lehet. A turizmus helyreállásának további szükséges feltétele a gazdaságok és a jövedelmi helyzet helyreállása világszinten is, illetve az utazástól való félelem elmúlása.
Fotó: Századvég
Facebook
Twitter
YouTube
RSS