Rendőr tábornokok pere: nem kaptak utasítást társaik megsegítésére?

Tanúmeghallgatásokkal folytatódott a rendőr tábornokok pere a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületében. A mai napon meghallgatásra került a biztosítási osztály két egykori előadója, akik a Vizoviczki ügyben érintett Kalmár Tamás egységéhez csatlakoztak a TV székház ostromának napján, valamint a Rebisz központi raktárának vezetője is vallott a bíróságon.

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

Elsőként Dunai Jánost a Készenléti Rendőrség, vagy akkori nevén a Rebisz központi raktárának egyik dolgozóját hallgatták meg. Dunai rövid vallomásában arról beszélt, hogy ő a tartalékkészlet felett rendelkezett, ha a tőlük külön álló bevetési raktárban hiány volt, akkor fordultak hozzájuk. Emlékei szerint náluk 2006 őszén körülbelül 200-250 pajzs és 100-120 sisak volt raktáron. A tanú korábban tett nyomozati vallomásából az is kiderült, hogy emlékezett egy alkalomra, amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök az október 23-i véres események előtt néhány nappal látogatást tett a Rebisz laktanyában. Emlékei szerint a látogatásról egy fénykép is készült. A volt miniszterelnök látogatásának céljáról a tanú nem tudott beszámolni, ahogy arról sem, hogy az állomány részére fogalmazott-e meg bármilyen elvárást.

Mittó nem is a székház épületében tartózkodott?

Barna Tibor százados, aki az V. kerületi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályának a kiemelt előadójaként dolgozott a 2006-os őszi események alatt, elmondta, ő abba a 10-12 fős rendőri egységbe tartozott, akik elsőként értek oda a Magyar Televízió székházához, miután parancsot kaptak, hogy az épületbe bejutott tüntetőket ki kell szorítani. A tanú korábban akkori alosztályvezetőjével, Kovács Sándorral együtt a Kossuth téren látott el feladatokat. A Szabadság téri épületbe valóban bejutott néhány, a tanú emlékei szerint körülbelül tíz tüntető, akik azonban felszólításra távoztak is az épületből. Barna arra már nem emlékezett, hogy látta-e Toroczkai Lászlót a helyszínen, aki később a Kossuth térről egy nagyobb tömeget vezényelt át a Televízió épületéhez. Ahogy a tanú a tárgyaláson fogalmazott, miután gyülekezni kezdett a tömeg, nem sokkal később „kialakult az ismert káosz” – Barna káosz alatt a „bedobálásokat, a gyújtogatást” és a rendőrökkel történő „összecsapásokat értette. A tanú elmondta, a későbbiek során történt segítségkérés, de csak kisebb csapatok érkeztek. A százados elmondta, Mittó Gáborral a helyszínen többször is mobilon beszélt, de véleménye szerint a negyedrendű vádlott az épületen kívülről kommunikált vele. Ezt a következtetését a tanú abból vonta le, hogy más alkalmakkor Mittó mindig egy központi helyen tartózkodott, „mindig az események középpontjában volt és ilyenkor összefogta a rendőri erőket” Most azonban ilyet nem látott és a rádióforgalmazás során sem hallotta, hogy Mittó Gábor parancsokat adott volna – mondta el a tanú. A százados a kihallgatása során egyébként sok mindenre már nem emlékezett, például arra a fontos körülményre sem, hogy a vallomásában elmondott, a Nádor utca bejáratánál lévő csapatszállító autóban voltak-e rendőrök, ahogy arra sem, hogy az erősítéseket ki kérte. A tanú azonban azt többször is megismételte, hogy akkor este „kaotikus állapotok uralkodtak” és „teljes volt a zűrzavar” – állította Barna.

A tanú „evidensnek” vette, hogy kapnak segítséget

A bíróság a mai napon meghallgatta Papi Gergelyt is, aki az ostrom idején a BRFK Közrendvédelmi Főosztályának a Biztosítási Osztályán volt előadó, s aki az ostrom napján a Vizoviczki-ügyben eljárás alá vont Kalmár Tamás csapatához csatlakozott. A tanú elmondta, jól ismeri Mittó Gábort, a barátjának tartja, de ennek ellenére tud elfogulatlanul nyilatkozni róla. Papi szeptember 18-án először a Kossuth téren a Kalmár vezette 40 fős egységhez csapódott. Az egységnek feladatául szabták, hogy a bajba jutott Baranya megyei század mögé a székház főbejáratához sorakozzanak fel. A főbejárathoz a tömegen keresztül jutottak, de akkor még velük szemben nem intéztek támadást, arról is csak utólag értesült, hogy a baranyai század akkor már túl volt egy rohamon, parancsnokuk pedig meg is sérült. A tanú szerint addig tartották a bejáratot, ameddig lehetett, „de később aktivizálódott a támadás”. Az őrnagy azt nem tudta megmondani, hogy kinek a parancsára vonultak vissza, de a bezárt főkapu kinyitásáról ő gondoskodott. Papi szerint egyiküknek sem jutott eszébe, hogy segítséget kérjenek, mert számára a forgalmazásból úgy tűnt, hogy „evidens, hogy meg fogják őket segíteni” A tanú állította, az épületen belül találkozott Mittóval, akit a meghallgatásán többször is védelmébe vett. Ő úgy tapasztalta, hogy egykori előjárója „próbálta a helyzetet felmérni”, látta, hogy Mittó „olyan vezetési pontot foglal el, ahonnan lehetett irányítani”. Papi arra azonban nem emlékezett, hogy ő bármilyen konkrét utasítást is kapott volna a negyedrendű vádlottól, csupán annyit mondott nekik, „védjék a bejáratot.”. A tanú elmondta még, hogy Kalmár utasítására egy bajba került, „beszorított” Rebiszes egységet is kimentettek, amelynek több női tagja is volt.

Nem kaptak utasítást társaik megsegítésére

Szintén Kalmár Tamás csapatához csatlakozott egy ma meghallgatott másik tanú, Fonbank Roland főhadnagy is. A tanú – aki akkoriban szintén a biztosítási osztály előadója volt – ugyancsak elmondta, jó kapcsolatban van a negyedrendű vádlottal, aki előjárója volt. A főhadnagy szintúgy említette, hogy a Baranyai század mögé kellett felsorakozniuk. „Többször volt olyan érzésünk, hogy lehet, hogy nem lesz semmi, de amikor megindult a kőzápor, akkor már egyértelművé vált” – mesélte Fonbank. A tanú szerint a pajzsok hamar törtek, ők pedig „hullottak, mint a legyek”. Fonbank a kőzáport a tárgyaláson úgy aposztrofálta, mint „a filmekben a sortüzet”. A hadnagy állítása szerint több kitörési kísérletük is volt a székházból, de ezek nem vezettek eredményre, visszaverték őket. „Nincs okunk szégyenkezni, egy csatát elveszteni nem szégyen”- fűzte hozzá a főhadnagy. A második, talán a legsikeresebb kitörés során a tanú találkozott Majoros Zoltán ötödrendű vádlottal is, aki a beragadt vízágyú mellett, vérző fejjel tett jelentést. „Egy igazi harcosként viselkedett” – jellemezte Majorost a tanú. Fonbank a harmadik próbálkozásukat „végső megoldásként” tudta csak leírni, ekkor már ”mindenből kifogytak”. A slagok, amiket használtak, szerinte „életmentőek voltak”. „Ha nem lett volna slag, 10 perces csata lett volna, mert ránk gyújtják az egészet” – érvelt a törvényszék előtt a főhadnagy. Sőt, állítása szerint ők meg voltak arról győződve, hogy az épület körbe van véve és „nincs menekvés”. Később, a kivonuláskor azzal szembesültek, hogy az egész Zoltán utca „kék”. A tanú szerint ugyanis százas nagyságrendű rendőr volt ott, „akik semmit nem csináltak” Amikor Fonbank dühösen kérdőre vont néhányat közülük, hogy miért nem segítettek, azt a választ kapta, hogy „nem kaptak utasítást”. A tanú – Papi Gergelyhez hasonlóan – szintén találkozott Mittó Gábor helyszíni parancsnokkal, akit látott is a vezetői ponton. A hadbíró mind Fonbanknak, mind Papi Gergely századosnak azt rótta fel, hogy nem tudnak arról konkrétan beszámolni, hogy Mittó pontosan milyen utasításokat adott, hiszen az ügyészi vád éppen arról szól, hogy a negyedrendű vádlott nem látta el a parancsnoki kötelességét. A tanú azt is elmondta, a füst és a könnygáz miatt került sor az épület feladására. Arra a bírói kérdésre, hogy a tanú tud-e arról, hogy Mittó bármikor is kért volna gázálarcot az állomány részére, Fonbank nemmel felelt.

Szokásjog alapján nem hordták az azonosítókat

A tárgyaláson többször szóba került az azonosító jelvények használata. Több tanú is elmondta, az azonosítókat 2006 október 23-a után kezdték el rendszeresen használni. Fonbank szerint „szokásjog alapján nem hordták” a jelvényeket. Ugyancsak tanúként hallgatták meg a Rebisz központi raktárának a volt vezetőjét, Török Istvánt, akit az ostrom idején éjjeli fél tizenkettőkor rendeltek be, de az ügyeletes már előtte is hozzáfért a raktárhoz. A tanú szintén úgy emlékezett, nem hordták rendszeresen a csapatszolgálatosok a jelvényeket. Ennek egyik okát a tanú abban látta, hogy „el ne vesszenek” – utalt Török arra, büntetés jár az azonosító elvesztéséért. Török István arról azonban nem tud, hogy bárki is olyan utasítást adott volna 2006 őszén, hogy nem kell azonosítót viselni.

A Törvényszéken a mai napon felolvasásra került az Ítélőtábla Katonai Tanácsának döntése, amely helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának végzését Gaudi Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő beadványával kapcsolatban. A Törvényszék ugyanis még tavaly szeptemberben azt a végzést hozta, hogy Gaudi nem vehet részt a perben sértetti jogi képviselőként. A per február 4-én további tanúk meghallgatásával folytatódik.