Rengeteg ország vágyik szabadkereskedelmi megállapodásra Nagy-Britanniával

“Rengeteg ország” törekszik szabadkereskedelmi megállapodásra Nagy-Britanniával – mondta szerdán David Davis, a Brexit-tárgyalások irányításáért felelős brit miniszter. Ugyanezt írta szerdán megjelent cikkében Boris Johnson brit külügyminiszter.

Davis a BBC rádió közéleti 4-es csatornájának hírműsorában kijelentette: az Európai Unión kívüli országok “hatalmas számban” jelezték, hogy “nagyon szívesen” kötnének szabadkereskedelmi megállapodást Londonnal. Johnson a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap kommentárrovatában megjelent cikkében azt írta, hogy nem az Európai Bizottság irányítja majd a brit kereskedelmi politikát, amint megszűnik Nagy-Britannia tagsága az EU-ban és az unió egységes belső piacán, és azután a brit kormánynak lehetősége nyílik saját szabadkereskedelmi megállapodásokra a világ országaival, amelyek “máris sorban állnak”, hogy tárgyalhassanak Londonnal egy ilyen egyezményről. Előző nap Theresa May miniszterelnök kormánya Brexit-tárgyalási célkitűzéseit ismertető beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Királyság nem maradhat az Európai Unió egységes belső piacának tagja EU-tagságának megszűnése után, mivel ha fenntartaná teljes jogú tagságát e piacon, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból. Theresa May kijelentette azonban azt is, hogy a brit kormány “a lehető legnagyobb mértékű hozzáférést” kívánja elérni az uniós belső piachoz egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodás elérésével. David Davis a szerdai BBC-műsorban azt mondta, hogy sok más ország mellett Kanada, Új-Zéland, Ausztrália és az Egyesült Államok is szívesen kötne szabadkereskedelmi megállapodást Nagy-Britanniával.
Arra a kérdésre, hogy az EU-val mennyi idő alatt lehet egyezségre jutni a kilépés feltételeiről, a Brexit-tárgyalásokért felelős miniszter kijelentette, hogy szerinte az uniós szabályokban meghatározott kétévi időtávlat erre elegendő lesz. Hozzátette azonban, hogy a megállapodás tartalmának átültetése a brit joggyakorlatba ennél hosszabb ideig tarthat. A fokozatos érvényesítés egyik célja a brit üzleti szektor megóvása a sokkszerű változásoktól – mondta Davis. Arra a kérdésre, hogy a brit EU-tagság megszűnése után milyen változások lesznek az utas- és az áruforgalomban, a Brexit-ügyi tárca vezetője kijelentette: nem számol semmiféle beutazási korlátozással, és azzal sem, hogy az Európába utazó britek utazását bármilyen módon korlátoznák az uniós országok. Évente 35 millióan utaznak az Egyesült Királyságba az EU-társállamokból, és az utazási szabadságban nem lesz semmilyen változás – tette hozzá. Davis közölte: azt jelenleg nem tudja garantálni, hogy az EU-val folytatott kereskedelemben nem lesz vámellenőrzés, de szavai szerint erről tárgyalni kell az unióval. Boris Johnson külügyminiszter a The Daily Telegraph szerdai kiadásában közölt cikkében szintén igyekezett megnyugtatni azokat, “akik attól tartanak, hogy a határokon kényelmetlenségeknek lesznek majd kitéve”. Johnson szerint a forgalom az EU-országok és Nagy-Britannia között “súrlódásmentes” lesz a brit EU-tagság megszűnése után is. A bevándorlás szabályozásáról a brit külügyminiszter azt írta, hogy Nagy-Britannia “nyitva marad” a világ bármely tájáról érkező “tehetségek” előtt, beleértve a magasan képzett munkavállalók azon 93 százalékát, akik eddig sem az EU-ból érkeztek.

Forrás: MTI, fotó: The Telegraph