Rétvári Bence: “Kornis Gyula sem antiszemita, sem nácibarát nem volt, de hitt az erős magyar nemzetben”, ezért támadják a történelemhamisító balliberálisok

Kornis Gyula szobrának hétfői felavatása után balliberális oldalról történelemhamisító nyilatkozatok jelentek meg, melyben az antiszemitizmus bélyegét akarják rásütni a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökére – írja hivatalos közösségi oldalán tett bejegyzésében Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

A politikus hangsúlyozza, hogy az alaptalan vádakat történelmi tények cáfolják. Kornis Gyula nemhogy nem volt náci szimpatizáns, hanem éppen ő volt az, aki az egyetemen erővel lépett fel az antiszemita diákmozgalmakkal szemben és nyíltan kiállt az általa becsült zsidó emberek mellett. Kornis Gyula sem antiszemita, sem nácibarát nem volt, de hitt az erős magyar nemzetben és a magyar nemzeti kultúra fontosságában; éppen ezért támadják a balliberálisok az államtitkár szerint.

Ráadásul éppen azok támadják a leghangosabban, akik nap mint nap magyarázzák, hogy helyes dolog összefogni azzal a Jobbikkal, melynek politikusai zsidó politikusokat listáznának, holokauszt emlékműveket gyaláznak meg, vagy náci karlendítéssel pózolnak

– hívja fel a figyelmet posztjában Rétvári Bence. Az államtitkár felidézi, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, az egykori bölcsészkari dékán, az országgyűlés egykori képviselője és elnöke, Klebelsberg Kunó államtitkára, az Oxfordban is tanult egykori filozófus, piarista szerzetes olyan kultúrpolitikus volt, aki a nemzeti összetartozást és a „kultúrnemzet” eszmerendszerét hirdette.

Kornis Gyula nemhogy nem volt náci szimpatizáns, de éppen a Gestapo hallgatta ki huzamosan, majd később négy hétre be is börtönözte. Még amikor a német titkosrendőrség hét órán keresztül vallatta, ő akkor is a németek fajtisztasági elméletét cáfolta kihallgatóinak. Az egyetemen erővel lépett fel az antiszemita diákmozgalmakkal szemben, és nyíltan kiállt az általa becsült zsidó emberek mellett. A náci eszmék követőivel való szembenállása miatt tüntettek ellene, és Dunába dobással fenyegették

– fogalmaz Rétvári. Hozzáteszi, hogy Kornis Gyula filozófiai alapon, a „kultúrnemzet” eszmerendszer alapján hirdette: „az valamely nemzet tagja, aki magát hozzátartozónak érzi. Ez az érzés pedig elsősorban a sajátos szellemi, kulturális javak közösségére vonatkozik.” Vagyis a magyarsághoz tartozás nem faji vagy állampolgársági, hanem kulturális kérdés. A kulturális alapon álló nemzeti összetartozás egyértelmű elutasítása a faji, származási alapú náci elméleteknek. Kijelenti, hogy Kornis Gyula sem antiszemita, sem nácibarát nem volt, de hitt az erős magyar nemzetben, és a magyar nemzeti kultúra fontosságában, ezért balliberális oldalról ma is támadják. Rétvári Bence szerint szomorú, hogy a balliberális oldal politikája abban merül ki, hogy úton-útfélen antiszemitizmust kiáltanak, és számukra már mindenki nácinak számít, aki az erős és szuverén magyar nemzetben hisz.

Úgy látszik, az önkormányzati kampány hevében az ellenzék a maradék józan ítélőképességét is elvesztette

– húzza alá a politikus.

Vezető kép: MTI/Kovács Attila