Legkésőbb január 30-ig minden pedagógus megkapja a hivatalos értesítést az őt érintő béremelés pontos összegéről, február elején pedig valamennyien a számlájukon fogják látni a megemelt fizetést – mondta a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten. Rétvári Bence közölte, hogy a mostani a valaha volt legnagyobb fizetésemelés a magyar pedagógusok körében, hiszen 2022 és 2025 között összesen legalább 93,5 százalékkal növekednek a bérek.
Ismertetése szerint a mostani emelésnek köszönhetően februártól
- a pályakezdők jogszabályban meghatározott legkisebb bére gyakornokként bruttó 528 ezer forint lesz;
- pedagógus I. kategóriában legkevesebb 538 ezer forintot;
- pedagógus II. fokozatban 555 ezer forintot kereshetnek az oktatók és nevelők;
- a mesterpedagógusok fizetése 630 ezer forintról indul;
- a kutatótanárok bérének alsó határa pedig 750 ezer forint lesz.
A döntés több mint 140 ezer embert érint
– jelezte, hozzátéve: a folyamat nem áll meg, mivel a kormány 2030-ig vállalta, hogy a diplomás átlagbérrel együtt mozgatja a pedagógusok fizetését.
Sőt, ha a diplomás bérek átlaga a most számíthatónál nagyobb mértékben emelkedik a következő években, akkor a bejelentettnél nagyobb mértékben emelkedhet a pedagógusok fizetése is
– jegyezte meg. Az államtitkár megjegyezte: az átlagnál nehezebb feladatokat ellátó, hátrányos helyzetű térségekben dolgozó pedagógusoknak a fentieknél is 20 százalékkal nagyobb fizetést garantál a törvény.
A természettudományos területen dolgozók plusz 4 százalékot, a mesterfokozattal rendelkezők pedig plusz 2 százalékot kapnak
– fűzte hozzá. Kijelentette: a kormány hosszú távú garanciát biztosít arra, hogy a pedagógusbér értékálló lesz, és hogy megbecsülik a tanítók, tanárok, óvónők munkáját. Rétvári Bence hangsúlyozta: azért tartotta fontosnak, hogy a bérekről szóló sajtótájékoztatót a Nemzeti Pedagógus Kar székházában tartsák, mert ez volt az a szervezet, amely “biztos partnerként végig támogatta és segítette a béremelés megvalósulását”.
Nem volt ezzel minden szervezet ugyanígy
– folytatta, hozzátéve: a szakszervezetek “a dollárbaloldal pedagógus tagozataként” viselkedtek, és nem segítették, hanem akadályozták a béremelést.
Sőt, most, a megvalósulás fázisában is ezt teszik
– mondta.
Sajnáljuk, hogy a magyar baloldal nem támogatta az új pedagógus-életpályatörvényt. Az pedig különösen felháborító, hogy a baloldal képviselői a múlt héten még utólag is támadták az Európai Bizottságot, amiért az együttműködött abban, hogy a magyar pedagógusok megkapják, ami jár nekik
– fogalmazott az államtitkár, aki szerint “ilyen politikai szűklátókörűség méltán háborítja fel az embereket”. Az államtitkár felidézte, hogy a magyar kormány 2022 nyarán – jóval a sztrájkok és tüntetések előtt – hozta meg a döntést a tanárok fizetésének emeléséről. Amit akkor vállaltak, most pontosan azt hajtják végre – szögezte le, jelezve: amint az Európai Uniótól megkapták az írásos garanciát arra, hogy a költség elszámolható az uniós forrásokból, rögtön elindították az emelést.
Nemcsak az anyagi, hanem az erkölcsi megbecsülés is fontos
– rögzítette Rétvári Bence, hozzátéve: ezért akarták, hogy a pedagógusok “ne csak egyek legyenek a sok közalkalmazott közül”, hanem legyen saját életpályájuk.
Ennek létrehozásával 30 éves adósságot törlesztett az Országgyűlés
– húzta alá. Rétvári Bence elmondta: a béremelésről azt várja a kormány, hogy tovább növekedjen a pedagóguspálya iránti – már most is élénkülő – érdeklődés, pályán tudják tartani a legjobb képességű tanárokat, és sikerüljön visszavonzani a pályaelhagyókat is. Elmondása szerint az új életpályatörvény és a fizetések emelésének híre pozitívan befolyásolta a felsőoktatási felvételit.
Egyértelműen az a célunk, hogy minél jobb színvonalú legyen az oktatás
– jelentette ki. Hozzátette: az új életpályatörvény azt szolgálja, hogy aki többet tesz a gyerekekért, többet tudjon keresni.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt hangsúlyozta, hogy a fizetésemelés az életpálya valamennyi fokozatában “észrevehető” lesz. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően az alapbérek emelkedését most a pótlékok is követik, így a többletfeladatokat vállalók – például vezetők, helyettesek, osztályfőnökök – is jelentős többlettel számolhatnak. Úgy fogalmazott: a béremelés egy folyamat kezdete, ami 2025-ben folytatódni fog, hiszen további öt évre garanciát vállal az állam, hogy megtartja a pedagógusbérek pozícióját. Az elnök szerint “nagyobb presztízst is jelent”, hogy míg korábban a minimálbérhez kötődött a pedagógusok fizetése, most a diplomás átlagbérhez mérik. Felhívta a figyelmet arra is: a kormányrendelet egyértelműen rögzíti, hogy a fizetésekben a teljesítményértékelés hatására sem lehet negatív eltérítés. Horváth Péter hangsúlyozta: ha a pedagógusok megbecsülése “folyamatos, jól követhető tendencia lesz”, akkor biztos benne, hogy többen fognak jelentkezni a pályára, és többen is maradnak meg az állásukban. Jelezte: az intézményvezetők beszámolói alapján már most nagyon sok korábbi pályaelhagyó jelezte, hogy szeretne visszatérni a pedagógusi hivatáshoz. Az elnök kifejezetten jó döntésnek nevezte, hogy a nyugdíjasként visszafoglalkoztatott pedagógusoknak már nem kell lemondaniuk a nyugdíjukról, ha visszamennek dolgozni. Kitért továbbá arra is: elfogadhatónak tartják, hogy a mostani béremelés esetén “nincs különösebb differenciálási lehetőségük” az intézményeknek, de szeretnék, ha később nagyobb önállóságot kapnának e téren. Javasolják továbbá, hogy a 2013 óta változatlan érettségi díjakat is a gyakornoki bérhez illesztve állapítsák meg – jegyezte meg.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS