“Költői kérdésem, hogy ha a „város sokszínűsége” miatt kereszt nem kerülhet ki egy szobor talapzatára, akkor mégis mi az a jelkép, ami belefér a „város sokszínűségébe” – írta közösségi oldalán Rétvári Bence belügyi államtitkár annak kapcsán, hogy Gyurcsány Ferenc után Karácsony Gergely főpolgármester is beállt a Gellért-hegyi emlékműre tervezett kereszt miatt hisztizők sorába. Rétvári szerint Gyurcsánynak, Karácsonynak és társainak egyetlen dolog felel meg, az üresség.
Nem kis csalódottsággal olvastam, hogy pár nap ráhagyással Karácsony Gergely is beleállt a Gyurcsány Ferenc által indított politikai vonalba, és tiltakozik a Gellért-hegyi kereszt ellen. A Szent Gellértről elnevezett hegy tetejére tervezett kereszt ellen. Merthogy mégiscsak egy keresztény vértanúról elnevezett hegyre kerülne a kereszt, a Szabadság-szobor talapzatára
-írta közösségi oldalán Rétvári Bence.
A minap Karácsony Gergely úgy nyilatkozott, hogy nem támogatja a kereszt felállítását a korábbi szovjet katona helyére, a Gellért-hegy tetején álló szoborcsoportban. Kijelentette, hogy a főváros megkérdezése nélkül erre a keresztállításra nem kerülhet sor. Az érve hasonló mint Gyurcsányé: Budapest sokszínű, ez az értéke, nehogy már saját szimbólumaikat helyezzék ki emblematikus helyekre a keresztények.
Ha visszaemlékszünk Gyurcsány Ferenc még ennél is tovább ment egy hete és azt írta a közösségi oldalán, hogy Magyarország nem keresztény ország.
Rétvári Bence belügyi államtitkár, KDNP-s politikus nem hagyta szó nélkül az egészen elképesztő hisztériát, amit egy keresztállítás terve indított el.
Rétvári Facebookon megosztott közleményében emlékeztet, hogy a kereszt ott van a magyar címerben, az angol zászlóban vagy a vöröskereszt jelképében is és ott senkit sem sért.
Az a kereszt, ami ott van a Szabadság-szobortól pár lépésre Szent Gellért kezében, vagy a kommunista időkben befalazott Sziklatemplom előtt (mert volt már olyan időszak, amikor el akarták tüntetni a „klerikális reakció” látható megjelenéseit a Gellért-hegyen)
-fogalmaz az államtitkár.
Véleménye szerint álságos kijelentés a sokszínűségre való hivatkozás.
Lenne-e itt ilyen város, ha nem lenne kereszténység? Lenne-e a sokszínűség érték, ha nem lenne kereszténység? Lenne-e a szabadság szónak olyan értelme, amit mi használunk rá, ha nem lenne kereszténység? Valószínűleg egyik se
-írja.
A KDNP-s politikus megjegyzi, hogy a kereszt másokért feláldozott életet, a szeretetet, a békességet, a megbocsájtást, az irgalmat, a megváltást szimbolizálja, azt, hogy még az ellenségemet is szeretni kell. Nem érti, ez hogy nem fér bele a sokszínűségbe.
Ez nem fér bele a sokszínűségbe? Ezek közül mi a sértő? Ha ez sértő, akkor számukra csak egy dolog elfogadható: az üresség
-jegyzi meg a belügyi államtitkár. Majd hozzáteszi, hogy ha körbenézünk a világ civilizációiban, sehol nem lett a szabadság olyan központi érték, mint a keresztény alapokra épülő euroatlanti civilizációban.
A keresztény vallási alapokból építkező kultúra adta a legnagyszerűbb szabadság fogalmat. Ha nem lenne Európában kereszténység, akkor nem lenne ilyen fontos érték az egyének és nemzetek szabadsága sem. Semelyik más civilizációban nem ennyire központi érték az egyéni szabadság a világon, mint a keresztény emberképre épülő civilizációban
-húzza alá.
Rétvári Bence akként összegez, hogy a kereszt nem elvesz Szabadság-szobor jelentéséből, hanem megerősíti azt. Az emberi méltóság mint írja erősebb a keresztény civilizációban, mint bármelyik másikban:
És az emberek szabadságából levezetve az emberek közösségének, a nemzetnek a szabadsága is érték. A kereszténység a szabadság alapja és védőpajzsa.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS