Rétvári: Magyarország a hősök földje

Magyarország a hősök, a szabadságharcosok földje – emelte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn a Műegyetemnél. Kijelentette, Magyarország önmaga ura, nem mások játszótere, nem kiskorú nemzet; már 1100 éve nagykorú, és “elvárjuk, hogy a tisztelet hangján beszéljenek velünk”.

Rétvári Bence a Nemzeti Örökség Intézetének az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett ünnepségén úgy fogalmazott, az ’56-os hősök egyszerre harcoltak az egyén szabadságáért és az ország függetlenségéért. Rámutatott, a nemzet érdekében reménytelennek tűnő csatába is “beszálltak”, hittek abban, hogy a sztálini diktatúrából Magyarország lehet demokrácia.

Ez üzenet azok számára is, akik a magyar szuverenitást, a függetlenséget külföldön csorbítani akarják

– hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, sokan próbálták meg ezt, de a magyarok mindig visszaszerezték függetlenségüket; azt soha nem lehetett az erő, a nyomásgyakorlás eszközével elvenni. Szerinte zsákutca azt gondolni, ha valaki felad Magyarország függetlenségéből, szuverenitásából egy részt, azzal a magyar emberek jobban járhatnak.

A történelem folyamán mindig azt láthattuk: ha a szuverenitás csorbul, az emberek szabadsága és jóléte is csorbul

– hangsúlyozta. Kijelentette, Magyarország önmaga ura, nem mások játszótere, nem kiskorú nemzet; már 1100 éve nagykorú, és “elvárjuk, hogy a tisztelet hangján beszéljenek velünk”.

Mi el tudjuk dönteni, mi a hazánk érdeke

– rögzítette, aláhúzva, egy dolog számít, a nemzeti érdek; ezért küzdöttek az 56-os forradalmárok is. Rétvári Bence szerint nekünk, magyaroknak és a többi közép-európai nemzetnek nem kell elmagyarázni, hogy a kommunizmus micsoda sebeket ejtett ezeken az országokon, hogy milyen mélyre ható volt az elnyomás, amely minden embert igyekezett félelemben tartani és megnyomorítani.

Itt nem kell elmagyarázni, hogy az egymillió elindított rendőrségi eljárásból több, mint 600 ezer ügyészségi vádirat és több, mint 300 ezer elmarasztaló ítélet született

– mutatott rá az államtitkár. Ahogy azt sem, micsoda megfélemlítés és sorscsapás volt, amikor több, mint 800 ezer honfitársunkat a Gulágra, málenkij robotra hurcoltak, és közülük 200-300 ezren soha nem tértek haza – sorolta, hozzátéve, Európa másik felén, amely ilyen szempontból szerencsésebb volt, és a híradókból, újságok hasábjairól ismerte csak a kommunista rendszert, ezt még nagyon sokáig és nagyon sokszor el kell magyarázni. Rétvári Bence rámutatott, amikor mi, magyarok megvonjuk a XX. század mérlegét, akkor kihúzhatjuk magunkat, mert bár két embertelen, emberellenes és gyilkos eszmének is itt voltak a képviselői, amikor külföldről Magyarországra jöttek, mindig csak egy nagyon szűk, “bűnözői elitet” találtak, amely együttműködött velük.

A magyar nép, a magyar emberek milliói sem a náci, sem a kommunista diktatúrával, annak ideológiájával nem azonosultak, a nemzet egésze sohasem hajolt meg és sohasem tört meg, mindig egyenes gerinccel várta azt a pillanatot, amikor a szabadság levegője beköszönt

– mondta. Az államtitkár kiemelte, a 62 évvel ezelőtti műegyetemisták olyan fiatalok voltak, akik a hazájukért, szabadságukért az életüket is feláldozták volna. Hangsúlyozta, büszkék lehetünk ezekre a fiatalokra és minden 1956-os forradalmárra. Ők nem mérlegeltek, bátrak voltak, harcoltak és küzdöttek; nem nézték, mekkora túlerőben van az akkori világ legerősebb hadserege.

Szabadságszeretők voltak és nem voltak megalkuvók, bármit feláldoztak volna, és nem kötöttek kompromisszumot

– fogalmazott Rétvári Bence.

Forrás/fotó: MTI