Kellemetlen hír azoknak, akiket pollenallergia gyötör, hogy direkt kapcsolatot talált egy amerikai-magyar kutatópáros a felmelegedés, a hőmérsékleti maximumok és minimumok együttes növekedése, valamint a pollentermelődés között. A szakemberek számára az is világossá vált a mérési adatok elemzésekor, hogy az utóbbi években szinte megszokottá vált, hogy a fagymentes napok számának növekedésével hosszabb a pollenszezon, és növekedik a pollenkoncentráció is. A kutatás szerint az allergén növények északabbra húzódnak a bolygón.
A nemzetközi szakirodalomban a pollen és bolygónk klímájának kapcsolatrendszerét vizsgáló témakörben húsz éve nem készült ilyen magas szintű munka, mint amilyet most közölt a tekintélyes Lancet Planetary Health-ben Makra László, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának oktatója, valamint szerzőtársa, az amerikai Lewis H. Ziska, a pollenkutatás nemzetközileg is elismert szakértője – írta az Origo. A szakemberek a kutatásban tizenhét város adatait elemezték. Lewis H. Ziska növényfiziológus, Makra László pedig három évtizede foglalkozik a klíma és a pollenek kapcsolatrendszerének vizsgálatával. Eredményeik arra hívják fel a figyelmet, hogy a globális felmelegedéssel nemcsak a pollenkoncentráció és a pollennel szennyezett területek növekednek, hanem az allergiások száma is.
A célunk alapvetően az volt, hogy megvizsgáljuk, miként változik az allergén pollenek koncentrációja és előfordulásuk tartama, s ez milyen kapcsolatban van az allergiás megbetegedések gyakoriságával. Megállapítottuk, hogy a hőmérsékleti maximumok és minimumok éves együttes növekedése szoros kapcsolatot mutat a szezonális pollentermelés százalékos növekedésével, továbbá az is világossá vált a mérési adatok elemzésekor, hogy a fagymentes napok számának növekedésével meghosszabbodik a pollenszezon, és növekszik a pollenkoncentráció is
– magyarázta a portálnak a kutatás lényegét Makra László. Társával három kontinens tizenhét aerobiológiai állomásáról gyűjtöttek adatokat. A kritériumrendszert már a kutatási program elején kialakították, és ehhez szigorúan tartották magukat: egyrészt szempont volt, hogy olyan pollenmérő állomás adataival dolgozzanak, amely legalább húsz évre visszamenőleg rendelkezik adatsorral, a másik elvárás az volt, hogy a mérések időtartama alatt az állomást ne helyezzék át, vagyis hogy a mérések azonos helyen történjenek.
Új tudományos megközelítés a pollenkutatásban
Fontos volt az is, hogy az adott állomáson a méréseket ne egy konkrét kezdeti, illetve záró időpontban kezdjék és fejezzék be, hanem a pollenszezon aktivitásához igazodjon a mérési időszak. Szintén a kritériumrendszer része volt, hogy ne csak egy vagy néhány pollenfajtát mérjenek, hanem lehetőség szerint az adott helyre jellemző növényegyütteseket magába foglaló összes pollenfajtát – tette hozzá a szegedi egyetem professzora.
A munkánk jelentőségét mutatja, hogy ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon hosszabbodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján. Továbbá a nemzetközi szakirodalomban ez az első cikk, amely nem egyetlen pollenfajtát vagy fajták egy csoportját vizsgálta, hanem az adott állomáson mért összes pollenfajta összegzett évi számait veti össze hőmérséklettel kapcsolatos meteorológiai paraméterekkel, mint a hőmérsékleti minimum és maximum, a fagymentes napok száma s a foknapok, és ezek összefüggéseit vizsgálja
– részletezte Makra László.
A klímaváltozás növeli az allergiások számát
A Szegedi Tudományegyetem professzora hozzátette: a nemzetközi szakirodalomban ez az első olyan, a témakört globálisan felölelő kutatás, amelyből arra lehet következtetni, hogy a hosszabb pollenszezon és a megnövekedett évi pollenkoncentráció hatására globálisan nő a pollenérzékenység és az allergiás megbetegedések száma, miközben a felmelegedés miatt északabbra húzódnak az allergén növények. Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy bolygónk klímájának melegedése komoly egészségügyi kockázatokkal jár. Valószínűsíthető, hogy a közeljövőben fokozatosan emelkedni fog globálisan a pollenérzékenyek száma. Ennek egyik oka a környezetünkben egyre széleskörűbben alkalmazott kémiai anyagok mennyisége, a másik pedig az, hogy a globális felmelegedés révén az allergén növények élőhelyei észak felé kiterjednek. A hosszabbá váló pollenszezon szintén az allergiás megbetegedések számának a növekedését vonja maga után.
Forrás/fotó: Origo
Facebook
Twitter
YouTube
RSS