Schiffer András: Nettó hazaárulás az euró bevezetésének követelése

Schiffer András, az egykor szebb napokat is megélt LMP egykori társelnöke és Lányi András filozófus voltak a Karátson Gábor Kör és az ELTE TáTK humánökológia szak által ismét megrendezett Tanácstalan Köztársaság vitaest vendégei – számol be a mandiner.hu. A teltházas előadás aktualitását az adta, hogy most veszi kezdetét a következő ötéves ciklus az Európai Unióban. Ennek okán fejtette ki velős véleményét Schiffer, aki hangot adott az EU szervezetével és a komplett magyar ellenzékkel szembeni aggályainak is.

Schiffer bevezetőjében felidézte, hogy az Európai Unió elődjének tekintendő Európai Gazdasági Közösség létrejöttekor hasonló fejlettségű országok fűzték szorosabbra gazdaságaikat. A posztszocilista és keleti országok – így hazánk is – ellenben félperiféria-helyzetben csatlakozott a gazdasági, politikai unióhoz, amelynek egységes valutája szükségszerűen eltérő hatást gyakorolt a különböző tagállamok gazdaságaira. Schiffer András szerint bár tagadhatatlan előnyökkel járt hazánk EU-csatlakozása, de a magországok számára a keleti tagországok valós felzárkóztatása nem volt geopolitikai érdek. Ehhez kapcsolódóan emelte ki az euró bevezetésének kérdéskörét, amelyről kifejtette, hogy a közös valuta bevezetése egy tagállam számára egyértelmű szuverenitás-vesztés, hiszen kénytelenek vagyunk lemondani árfolyam-politikánkról, illetve a jegybanki alapkamat meghatározásnak jogáról.

Azok a pártok, amelyek az euró minél korábbi bevezetését követelik, nettó hazaárulást követnek el

– jelentette ki. Schiffer szerint az euró bevezetése növelte a távolságot az egyes tagállamok között, amelyet ő Szlovákia példáján keresztül illusztrált. A népszerű bezzegországnak ugyanis a jóléti kiadások, bérek és nyugdíjak jelentős megnyirbálása mellett volt lehetősége megőrizni saját versenyképességét. Az egykori politikus továbbá felhívta hallgatósága figyelmét a szabályozatlan lobbi problémájára, ami szerint sok ezer, nagy cégek és egyéb érdekcsoportok által finanszírozott egyén igyekszik megbízóik érdekeinek megfelelően befolyásolni a brüsszeli bürokratákat. A jelenség mellett Schiffer aggályosnak tartja, hogy a vezető brüsszeli bürokraták munkájuk mellett szabadon válogatnak a különböző cégek pozíciói között.

Lányi András felszólalásában négy részre osztotta a világ országait. A Trump-féle USA-t a Bolsonaro-féle Brazíliával egy kalap alá véve múltban élő, növekedéshajhász közegként jellemezte. Kínát és Oroszországot, mint a jelen nyerteseit posztkommunista országként különbözteti meg, és véleménye szerint nem kevésbé kártékonyak, mint amilyenek kommunista diktatúraként voltak. A harmadik kategóriába a „jövőben élő”, a túlnépesedett iszlám világot sorolta, amelyet az elsivatagosodás és a biológiai sokféleség eltűnése jellemez. A negyedik kategóriába pedig maguk az európai országok tartoznak, amelyek még tehetnének saját természeti értékeik megóvásáért. Lányi szerint megfigyelhető a hagyományos (szocialista, liberális, konzervatív) pártok közötti különbségek feloldódása, amelyet a növekedéshez, a technológiai haladáshoz és a hatékonyság növeléséhez történő görcsös ragaszkodás okoz. A filozófus véleménye alapján a problémák megoldása a technológia fejlődése lehet, amelyek a felmerülő kihívásokat folyamatosan tudják majd kezelni. A nemzetközi populista előretörés veszélye kapcsán azonban megállapította, hogy a nemzeti és nemzetközi burzsoázia egyaránt közömbös a zöld célokkal, amelyet önös céljaik egyezőségével magyaráz. Végül leszögezte:

A lényeg, hogy nem vagyunk görögdinnyék: kívül zöldek és belül vörösek.

Forrás: mandiner.hu