Schiffer András nem jelölné Eörsi Mátyást a Demokráciák Közössége nevű nemzetközi szervezet főtitkárának, mert a 80-as évek végén egy volt ávós kihallgatótiszt volt a munkatársa. Eörsi korábban az nyilatkozta, csak később jött tisztába üzlettársa múltjával, és nem tudott dönteni abban, mi lenne a jó reakció. A volt ávós tiszt által írt jelentések egyértelműek: ő maga is részt vett a kínvallatásokban. Kisebb vihart kavart, hogy Eörsi Mátyás egykori SZDSZ-es, ma DK-s, Varsóban élő politikust a kormány jelöli a szervezet élére, ahol most is, immáron két éve dolgozik.
Kövér László már az egykori SZDSZ-politikusok visszatérését vizionálja a Heti Válasznak adott interjújában, a baloldali véleményformálók egy része pedig árulónak kiáltotta ki Eörsit, amiért lepaktált a NER-rel és a kormánnyal. A házelnök úgy fogalmazott:
Ezzel a döntéssel nemcsak az a baj, hogy az SZDSZ már nincs ugyan, de az »eszdéeszizmus« él és virul, hanem legfőképpen az, hogy visszamenőleg relativizálja mindazon bűnöket, amelyeket az Eörsi-félék a magyarsággal szemben elkövettek. Ennek okán, ezúton szeretném bejelenteni ezzel kapcsolatos egyet nem értésemet, sőt tiltakozásomat.
Schiffer András mindezekről megemlékezik mai Facebook-posztjában: „Egyik unalmasabb és fárasztóbb károgás, mint a másik.” Ő úgy látja, más baj van Eörsi jelölésével. Mégpedig az, hogy a politikus a 90-es években Bauer Miklóssal volt üzlettárs, aki pedig az 50-es években az Államvédelmi Hatóság, azaz az ÁVH vizsgálótisztje volt. „Márpedig Magyarországot soha, sehol ne képviselje olyan személy, aki önként választott társául egy ávós gyilkost. Pont.” Schiffer elmondja, nem volt és nem is lesz történelmi igazságtétel az 50-es évek ávós terrorja miatt, „éppen ezért, legalább annyival tartozunk a meggyilkolt, megkínzott, meghurcolt, kisemmizett honfitársaink emlékének, s azoknak is, akiknek simán „csak” a gyerekkorát rabolta el a rendszer, hogy a véreskezű pribékeknek még a kései üzlettársait sem emeljük piedesztálra.”
Eörsi Mátyás még 1999-ben a Magyar Narancsnak adott interjújában beszélt Bauerről. Azt mondta, amikor megismerte a férfit, nem tudott a múltjáról, majd megszerette, sokat köszönhetett neki szakmailag. 1987-ben alapított ügyvédi irodát Eörsi, akkor hívta meg munkatársul Bauert. Később, a Demszky Gábor által szerkesztett szamizdat Hírmondóban ismerte meg Bauer hírhedt előéletét. Ekkor rá is kérdezett üzlettársánál, hogy tényleg ő ölte-e meg Ries István szociáldemokrata igazságügyminisztert, amit Bauer tagadott. Innen Bauer nem tudott továbblépni, „aki az ÁVH-nál magas rangú tiszt volt, az ártatlan nem lehet”. Eörsinek nagy dilemmát okozott, hogy mi is lenne a helyes viselkedés. „Nem jó a lelkiismeretem, és nem hiszem, hogy attól jobb lenne, ha erőszakkal kiraknám az irodából.” Később Bauer távozott Eörsi irodájából – ezt már az MNO írta meg, azzal együtt, hogy valóban ott volt Ries kihallgatásánál. A kínzás négy napig tartott, utána halt meg a politikus a váci rabkórházban. Az MNO cikkében Bauer jelentése is olvasható, ebben leírja, maga is bántalmazta, leköpte, megalázta Riest.
Szijjártó Péter utólag felelevenítette, hogy Eörsi megkereste őt, és érdeklődött, hogy jelölné-e a kormány a Demokráciák Közössége szervezet főtitkári posztjára, mert csak kormányok jelölhetnek. Szijjártó megnyugtató választ adott. Később Eörsi már úgy emlékezett, hogy Szijjártó hívta meg őt, és hogy a kinevezés-támogatás ügye nem fogja megváltoztatni viszonyát a magyar kormányhoz, úgy általában a magyar politikában elfoglalt helyét.
hbg.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS