Van-e különbség a nyugati és a keleti poszthidegháborús elitek között? – erre a kérdésre keresi a választ a Látószög blogon megjelent publicisztikájában Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum igazgatója írásában rávilágított, hogy amint a posztkommunista elitek is átmentették érdekeiket a kilencvenes években úgy a nyugati hatalmi körök is ugyanazt az agendát folytatják, ami nem merült ki a Szovjetunió legyőzésében, a végső cél Oroszország megsemmisítése és természeti kincseinek megkaparintása.
Mi, 1990-ben, a vasfüggöny mögül frissen kiszabadulva, azt hittük, hogy a hidegháború végével és az „új világrend” berendezésével egyszer és mindenkorra magunk mögött hagyjuk a bipoláris világ barát-ellenség felosztását. Csak most kezdjük megérteni, hogy az USA poszthidegháborús élcsapata számára nem a kommunista Szovjetunió legyőzése volt az igazi cél – fogalmazott a Látószög blogon megjelent írásában Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum igazgatója szerint ezeknek a köröknek az igazi célja mindig is Oroszország megsemmisítése és természeti kincseinek megkaparintása volt.
Az igazgatóasszony szerint az az USA poszthidegháborús elitje ugyanolyan elkeseredetten harcol a túléléséért, mint a vasfüggöny innenső oldalán a hivatását vesztett posztkommunista élcsapat. Schimdt Mária szerint itt is, ott is ugyanazokra a kérdésekre kellett választ találniuk:
Ki lesz az új ellenség? Mi lesz a feladatuk? Nélkülözhetetlen marad a szakértelmük?
Több mint harminc év elteltével megállapíthatjuk, hogy úgy a posztkommunista országokban, mint a győztes Nyugaton, a hidegháborús továbbszolgálók szinte érintetlenül megőrizték elitpozícióikat. Mi, magyarok azonban 2010 után sikeresen kiszorítottuk a hatalmi kulcspozícióikból és megmondó helyeikből a posztkommunistákat. Az USA-t azonban változatlanul ők irányítják.
A gerontokraták
– fogalmazott a publicisztikában.
Schmidt Mária írásában ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy húsz éve 2003-ban az USA és szövetségesei megelőző, alaptalan hazugságokon nyugvó agresszív háborút indítottak Irak ellen, és azóta egy csomó más helyen is. Ezrével gyilkoltak meg célzott dróntámadásokkal civileket, főleg, de nem kizárólag a Közel-Keleten, és ezen tettek egyikéért sem kértek bocsánatot.
De ezek egyikéért sem kértek bocsánatot. Egyiküket sem nevezik agresszív támadóháborúnak. Helyette invázióról, büntető támadásról, büntetőhadjáratról, felszabadításról, a diktatúra megdöntésének szükségességéről, demokratizálásról hadoválnak. Az Irak elleni terrorista háborúról hibaként, tévedésként, esetleg tragédiaként beszélnek, jószándékú, de félresiklott vállalkozásként sajnálkoznak miatta. De sok neokon héja még ma is igazolni próbálja, sőt büszke is rá. Az USA és a brit elit nem kér bocsánatot, nem szór hamut a fejére, hanem igazolást keres, és olyan paneleket ismételget, amiktől azt reméli, hogy továbbra is el tudja altatni velük az amerikaiak és a britek lelkiismeretét
– írta Schmidt Mária az Egyesült Államok által indított háborúk kapcsán. Az igazgatóasszony teljes írását ITT olvashatják.
Forrás: Látószög blog; Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds
Facebook
Twitter
YouTube
RSS