Nem a származási ország, hanem a menekültek eredményes integrációja lehetne a hosszú távú befogadás szempontja – javasolta az osztrák külügyminiszter. Sebastian Kurz kedden ismertetett javaslata szerint megvizsgálnák a menekült német nyelvtudását, beilleszkedését a munkaerőpiacon és azt, hogy miképpen viszonyul a társadalmi értékekhez. Az integráció hiánya esetén kiutasításról vagy kitoloncolásról is határozhatnak.
A korábbi javaslat szerint visszamenőleges hatállyal már november közepétől érvényes lehetne a megváltozott menekültügyi eljárás, amely a kérelmezők számára szigorított, az eddigi öt év helyett legfeljebb három évig tartó meghatározott időszakra szóló menekültstátust biztosítana, valamint a családok egyesítését is feltételekhez kötné.
Az előzetes tervek szerint kiutasíthatják a menekülteket az országból, ha az időszak letelte után már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, ha viszont igen, akkor még két évig meghosszabbíthatnák a dokumentum érvényességét. Amennyiben ezek után sem javul az adott menekült anyaországában a helyzet, a státust már határozatlan időre biztosítanák.
Kurz szerint a tervezet személyes ösztönző erőt jelenthetne, a menekültek tehát egyénileg is érdekeltek lennének, hogy a beilleszkedés minél sikeresebben és gyorsabban történjen meg. A néppárti politikus szerint így különösen fontos lenne a menekültek számára, hogy a nyelvi kurzusokon és az osztrák demokráciáról szóló tanfolyamokon részt vegyenek. Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter “jó ötletnek” nevezte párttársa, Sebastian Kurz javaslatát, és az új törvény mielőbbi megalkotását szorgalmazta.
Az Osztrák Néppárt (ÖVP) frakcióvezetője, Reinhold Lopatka egyelőre visszafogottan nyilatkozott a külügyminiszter javaslatáról, szerinte eredményes integráció három év alatt csak “kivételes esetekben” valósulhat meg. Sonja Wehsely bécsi városi tanácsos, szociáldemokrata politikus üdvözölte a javaslat módosítását, de arra figyelmeztette a néppártot, hogy naponta változó “látszatintézkedések” helyett egyértelmű cselekvési tervre van szükség.
A korábbi belügyminisztériumi tervezetet számos kritika érte, legfőképp a családegyesítés szigorítása miatt. A bírálók szerint a kiskorúra veszélyes lehet, ha a családtól hosszabb időre elszakítják, hiszen ez esetben várhatóan több anya venné igénybe az embercsempészek szolgáltatásait. Kritizálták továbbá az államra rótt bürokratikus terheket, valamint azt, hogy ha a menekültek bizonytalan ideig maradhatnak Ausztriában, az megnehezítheti a munkaerőpiaci integrációjukat.
Az osztrák statisztikai hivatal által közölt legfrissebb felmérés szerint a külföldön születettek nagyobb számban és hosszabb ideig munkanélküliek, gyakrabban túlképzettek és képzettségüket kevésbé tudják kihasználni, mint az Ausztriában születettek.
A kormány menekültpolitikáját továbbra is heves bírálatok érik. A burgenlandi tartományi vezető, szociáldemokrata politikus a kancellártól a menekültpolitika irányváltását, valamint a gazdasági és a háborús menekültek szétválasztását szorgalmazta kedden.
Az osztrák állam október elseje óta öt tartományban összesen 3000 menekült befogadására alkalmas szálláshelyeket jelölt ki saját hatáskörben. A közeljövőben a karintiai Villachnál 350, a burgenlandi Királyhida (Bruckneudorf) településnél 400 ember befogadására alkalmas konténerfalut akarnak létrehozni. Utóbbi miatt hétfő este ismét több százan tiltakoztak Burgenlandban.
Forrás: MTI
Fotó: bbc.co.uk
Facebook
Twitter
YouTube
RSS