A Magyar Hírlap interjút készített Boross Zoltán rendőr alezredessel, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársával, aki elmondta, hogyan működnek az embercsempész-hálózatok, hogy az embercsempészet ma az egyik legjövedelmezőbb üzlet, a mögötte álló bűnszervezet soraiban pedig sok a magyar résztvevő.
Boross Zoltán rendőr alezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa az interjúban elmondta: a legnagyobb nemzetközi embercsempész-szervezetek akár Afganisztánból Németországig képesek eljuttatni a migránsokat. A bűnszervezetek “fejei” általában a kibocsátó országokban élnek, de erős bázisuk van a célországokban is. Ezek jellemzően rokoni kapcsolatok.
A bűnszervezetek sejtszerű egységeket alkotnak és az embercsempész útvonalak érintett országaiban segítik a migráns csoportok továbbítást, stafétabot-átadásához hasonlatos módon. A szervezetek hierarchikus félépítésűek és minden feladatra megvan a megfelelő ember.
A magyar érintettség inkább az alsó szegmensekben, vagyis a végrehajtói oldalon érvényesül igazán. “Azaz, a szerb–magyar határon segítenek átsétáltatni a migránsokat, elnavigálják őket a továbbszállító gépjárművekhez. A járművek vezetői viszik aztán Ausztriába vagy Szlovéniába őket” – mondta el Boross Zoltán.
A magyarokat az egész országból “toborozzák”. Újabban bolgárok és románok is nagy számban reprezentáltak az embercsempészek között. “Ők a befogadó állomások, őrzött szállások elől viszik el a migránsokat, vagy a szerb határon, buszpályaudvaron, szórakozóhelyeken keresnek maguknak kuncsaftot, és szállítják ki euróért nyugat-európai országokba.” A pihenést olyan helyszíneken biztosítják, amelyet az embercsempészek direkt ilyen célból vásárolnak meg az útvonalak mentén, ezek lehetnek különböző raktárak, magtárak vagy hangárok is akár.
A bűnszervezetek az embercsempészetből származó bevételeik jelentős részét beforgatják az üzletágba és gépjárműveket, éjjellátó szemüvegeket, mobileszközöket vásárolnak.
A korábbi főútvonalak helyett az ellenőrzések miatt ma jellemzően a kevésbé forgalmas, alárendelt utakat preferálják az embercsempészek – derül ki az interjúból. Szállítás szempontjából az autók, azok közül is a mikrobuszok a legfelkapottabbak, sokszor kiveszik az üléseket, így a 9 személyes járműbe 25-35 embert is be lehet zsúfolni.
“Tavaly hatszáz embercsempészt fogtunk, de nem a számuk a mérvadó, hanem a lebukott bűnözők minősége, pontosabban, hogy hány embert tudtak kijuttatni Nyugat-Európába. Nem mindegy, hogy bűnszervezetben vagy bűnszövetségben tevékenykedőket vonunk ki hosszabb időre a forgalomból, vagy csak sétáltatókat, szállítókat fogunk meg, akik helyett másnap újakat állítanak be” – mondta el Boross Zoltán az embercsempészek elfogásáról. “A bűnözők nem veszik figyelembe, hogy életveszélybe sodorják ezeket az embereket. A kamionos például nincs kapcsolatban a raktérben szállított migránsokkal, nem szerez tudomást arról, ha menet közben valaki rosszul lesz. Előfordult már, hogy megfulladtak, és gyakori, hogy súlyos, fogyatékossággal járó sérülést szenvednek.”
Arra a kérdésre, hogy miért éri meg mindez a migránsoknak Boross Zoltán válaszából kiderül, hogy az embercsempészek nagyjából 6000 euróért garantálják a menekült eljuttatását a célországba. “A garancia azt jelenti, hogy az embercsempész mindig figyelemmel kíséri a migráns mozgását, s ha az betartja az egyezséget, akkor bármely ország bármely befogadó állomására kerül, két-három napon belül biztosan felveszik vele a kapcsolatot, és megszervezik, hogy továbbjusson.”
Forrás és a teljes interjú: Magyar Hírlap Online
Facebook
Twitter
YouTube
RSS