Sólyom: az Alaptörvényt le kell cserélni, de ebben csak magunkra számíthatunk

Megroppant a demokrácia Magyarországon, ebben mindenki egyetértett a péntek esti könyvbemutatón, ahol Sólyom László és Kis János filozófus mutatta be Tóth Gábor Attila: Jogok törvénye – Értekezések az alkotmányos szabadságról című könyvét. Az Alaptörvényt le kell cserélni, de ebben csak magunkra számíthatunk – addig is: át kell mentenünk az értékeket – írja az Index.

Vissza a könyvtárba – adta ki a nem túl derűs jelszót Sólyom László. A Fidesz által megválasztott egykori köztársasági elnök szerint elég komoly válságban van a jogállam Magyarországon, ezért az alkotmányos értékek átmentésén kell dolgoznunk – a könyvtárakban, egyetemeken, szellemi műhelyekben. A „legrosszabb időkben is voltak tanszékek, műhelyek, ahol tovább élt” ez az eszme. Ezt élteti ez a könyv is, ezért kell neki örülni – mondta Sólyom.

Olyan az Alaptörvény, mint a Nemzeti Színház. Kívülről giccses, eklektikus, borzalmas, de azért lehet benne jó darabot játszani – idézett Sólyom egy korábban vele megesett beszélgetésből. Szerinte az Alaptörvény elfogadása visszalépés volt, de egy bátor Alkotmánybíróság – mint a Nemzetiben játszó testület – kihozhatott volna belőle mást is, a szöveget sokféleképpen lehet értelmezni.

Az alkotmányosságban az igazi törés szerinte a negyedik alkotmánymódosítás elfogadása volt (többek között ekkor került bele a törvénybe az, hogy AB-döntések miatt különadót vethet ki az Országgyűlés, pereket lehet egyik bíróságról a másikra áthelyezni, és hogy az AB korábbi döntései „hatályukat vesztették”). Sólyom szerint ez az alapvető demokratikus szerkezetet változtatta meg Magyarországon.

Kis János filozófus, a CEU tanára szerint már 2010-ben bekövetkezett a bűnbeesés, azóta vagyunk rajta a „csúszós lejtőn.” Ekkor vette ki az új Országgyűlés az Alkotmányból azt a szabályt, ami szerint új alkotmány előkészítését csak négyötödös többséggel lehet elrendelni. Kis szerint a csúszós lejtőn való utazásnak csak egy állomása volt a negyedik módosítás: azt tartja veszélyesnek, hogy a rendszer lehetővé teszi, hogy aki egyszer kétharmados többséget szerzett, az meg is tartsa azt.

Sólyom szerint az is jót tesz a demokráciának, hogy a Kúria az utóbbi időben „kidugja a kezét és próbálkozik.” Az új szabályok szerint ugyanis az AB a Kúria döntéseit is felülvizsgálhatja alkotmányjogi panasz alapján, a Kúria pedig érzi ezt, és a határok tágításával próbálkozik.

Végleges alkotmánya Magyarországnak csak akkor lesz, ha mind a két demokratikus oldal egyetért benne, mondta Kis János. Szerinte kétségtelenül új alkotmányra van szükség, de ennek csak valódi ellenzéki egyetértés alapján van értelme, mert csak úgy lesz tartós.

forrás: Index – Fotó: Bődey János