Váratlan fordulat látszódik bekövetkezni: az Európa Tanács megvizsgálja az Emberi Jogok Európai Bíróságának függetlenségét – erről ír a Tűzfalcsoport. Soros György befolyására most már az unió keretein belül is felfigyeltek: arról értekeztek legutóbb, hogyan folytat befolyásolási és lobbitevékenységet az Emberi Jogok Európai Bíróságában civil szervezetek közreműködésével mintegy húsz éve az amerikai-magyar milliárdos. Egy bizonyos jelentés 88 olyan esetet sorolt fel, amelyekben a Nyílt Társadalomhoz tartozó civil szervezet valamilyen formában befolyásolhatta az ítélethozatalt, és ahol a bírák közül legalább az egyik ugyanabból a „körből” származott.
Ahogy arról korábban a magyarországi közvélemény is értesülhetett, Soros György befolyása beszivárgott az Emberi Jogok Európai Bíróságába (EJEB). A nyolc fejezetre osztott terjedelmes írásában a Les valeurs actuelles című francia konzervatív magazin szerzőjének, Grégor Puppincknak, az Európai Jogi és Igazságügyi Központ (ECLJ) vezetőjének kutatására hivatkozva az újság azt részletezi, hogyan folytat befolyásolási és lobbitevékenységet az EJEB-ben civil szervezetek közreműködésével mintegy húsz éve az amerikai-magyar milliárdos – írja a Tűzfalcsoport. Az első fejezetben Puppinck nyomán, aki az EJEB 2009 óta hivatalban volt 100 bírójának az életrajzában a civil szervezetekkel tartott kapcsolatait térképezte fel, a szerző Soros-bírákról számol be; ezek között említi a magyar Sajó András egyetemi tanárt, a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik alapítóját.
Miért büntetünk? – Értelem, érzelem és ésszerűtlenség a társadalom szabályozásában címmel tartott előadást Sajó András jogász a Mindentudás Egyetemén, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem informatikai tömbjének előadótermében. Fotó: MTI/Nándorfi Máté
A legfrissebb hír, hogy az Európa Tanácsban a parlamenti képviselők írásbeli kérdésére a Miniszteri Bizottság megismételte, hogy ragaszkodik az Emberi Jogok Európai Bírósága bíráinak függetlenségéhez, és további ellenőrzési eszközöket fontolgat. Egy nemrégiben készült jelentés elítélte néhány civil szervezet túlzott képviseletét az EJEB-ben. Mint azt a Tűzfalcsoport írja, több parlamenti képviselő írásbeli kérdésére válaszolva az Európa Tanács 47 tagállamának külügyminiszterei válaszoltak az EJEB bíráinak függetlenségével kapcsolatos aggodalmakra. Három külön kérdést tettek fel a Parlament tagjai, közülük kettőt az EPP, az európai konzervatív jobboldal pártja. Mint írják:
A parlamenti képviselők rámutattak az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírái közötti összeférhetetlenség kockázatára, támogatva az ECL jelentésének következtetéseit, amelyek azt mutatják, hogy a mintegy száz bíró közül, akik az EJEE-ben ültek tíz évig, huszonkettő közvetlenül ugyanattól a nem kormányzati szervtől vagy az általa finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítványtól származik. Ez a bizonyos jelentés 88 olyan esetet sorolt fel, amelyekben a Nyílt Társadalomhoz tartozó civil szervezet valamilyen formában befolyásolhatta az ítélethozatalt, és ahol a bírák közül legalább az egyik ugyanabból a „körből” származott.
Több kérdéses eset is van
A Tűzfalcsoport összefoglalója szerint írásbeli kérdéseikben a parlamenti képviselők kiemelték az európai bírák kis számát, akik korábban bírósági tisztséget töltöttek be, és azzal vádolják az EJEB-t, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonított az ügyvédeknek; egy esetleges összeférhetetlenség esetén elítélték a hatékony kizárási és megtámadási eljárás hiányát is. Zsigmond Barna Pál, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének képviselője azt kérdezte:
Milyen intézkedéseket fog hozni a Miniszterek Bizottsága a Bíróság reformjának részeként a rendszer gyengeségeinek orvoslására és a bíróság hitelességének helyreállítására?
2024-ig további lépéseket lehet tenni a bírák függetlenségének megerősítése érdekében. A Miniszterek Bizottsága válaszának preambulumában emlékeztet a bírák kinevezésének rendszerére, amelyet 2010-ben hoztak létre a bíróság függetlenségének garantálása érdekében, szakértői tanácsadó testületet bízva meg azzal a feladattal, hogy véleményt nyilvánítson a tagállamok által bemutatott három jelöltről. A Tűzfalcsoport arra is felhívta a figyelmet, hogy különösen felelősek a lobbitevékenységet folytatók az alkalmasság és a függetlenség felmérésének tekintetében. A válaszban megemlítik a Parlamenti Közgyűlésben folyamatban lévő munkát, „amelynek célja a bírói választási eljárások átláthatóságának és hatékonyságának biztosítása”, elismerve, hogy ez a tárgykör még további tanulmány tárgyát képezheti. 2024-ig új intézkedéseket kell hozni a bírák függetlenségének megerősítése érdekében. Az ECLJ jelentésében javasolt egyik intézkedés a következőt tartalmazta: kérje az EJEB bíráit, hogy hivatalba lépéskor nyilatkozzanak érdekeltségeikről.
Korábban az ügyben több, Magyarországon is ismert civil szervezet neve is felmerült. A Helsinki Bizottsággal például hét bíró működött együtt, köztük a bolgár Yonko Grozev is, akit az EJEB egyik testületének elnökévé választottak. A Soros-alapítvány előszeretettel támogatja a szervezet egyes országokban működő leágazásait. A bulgáriai Helsinki Biztottság 2016-ban 460 ezer dollárt kapott, 2018-ban pedig 320 ezret. A magyarországi szervezet 2016-ban 610, míg 2018-ban 50 ezer dollárt kapott.
Forrás: Tűzfalcsoport; Kiemelt kép: MTI/CEU/Végel Dániel
Facebook
Twitter
YouTube
RSS