Soros elitkommandója

Kettős mércén alapuló igazságszolgáltatást hívtak életre a Soros Györgyhöz köthető szervezetek segítségével Európa több országában is. A korrupcióellenes ügyészség Macedóniában és Romániában is szabadon dönthet még vagyonelkobzásról is, nyomozásukhoz akár engedély nélkül is használhatnak titkosszolgálati eszközöket: bárkit lehallgathatnak, követhetnek és következmény nélkül zárolhatnak már a gyanúsítás alatt is bankszámlákat. A napokban első fokon két év börtönre ítélték korrupciós ügyek miatt Macedónia korábbi jobboldali miniszterelnökét, Nikola Gruevszkit, aki Soros útjában állt, migrációellenes politikát folytatott.

Magyarországon is szorgalmazzák a korrupcióellenes ügyészség felállítását, amit Romániában és Macedóniá­ban is külső tanácsadók bevonásával hoztak létre. A különleges jogkörökkel felruházott hatóságok eddigi tevékenysége egyértelmű elfogultságra utal, egyfajta politikai fegyverként alkalmazzák a Soros György által is támogatott nyílt társadalom ellenzőivel szemben. Macedóniában a Különleges Főügyészi Hivatal (SJO) vádemelése nyomán a napokban első fokon két év börtönre ítélték korrupciós ügyek miatt a korábbi jobboldali miniszterelnököt, Nikola Gruevszkit. A háttérben azonban az a kép rajzolódik ki, hogy egy, a tömeges migrációt ellenző kormányfőt a Soros György hálózatához tartozó civil körök keltette politikai káoszban megbuktatnak, majd az EU, illetve a korábbi Obama-adminisztráció közbenjárására, nemzetközi nyomásra felállított speciális ügyészi szervezet segítségével jogilag is ellehetetlenítenek.

Az SJO munkájának eredményeképpen érdekes módon bár minden párt politikusai ellen folytattak nyomozást a lehallgatási ügy kapcsán  szinte kizárólag a VMRO–DPMNE (Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja) politikusait ítélték el eddig, és a baloldali politikusok, köztük a jelenlegi miniszterelnök, Zoran Zaev ügyei­ben vagy eljárásmegszüntető végzések, vagy felmentő ítéletek születtek. Az ügy politikai megítélése szempontjából nem elhanyagolható, hogy a nemzetközi migráció kezelését illetően Gruevszki és Soros álláspontja nagyon távoli volt egymástól: a jobboldali macedón miniszterelnök kormánya által 2015-ben a macedón–görög határra felépített kerítésnek a nyugat-balkáni migráció féken tartását illetően jelentős szerepe volt és van, de a Gruevszki-kabinet 2015-től aktívan fellépett az Open Society Foundation (OSF), illetve a hozzá köthető civil szervezetek helyi tevékenysége ellen is.

Bár az országban a szervezet már a 90-es évek óta jelen van, az OSF macedóniai tevékenysége 2012-ben kezdett igazán látványossá válni, amikor a Hillary Clinton vezette ­State Department nemzetközi fejlesztési ügynöksége, a USAID az OSF szkopjei irodáját bízta meg 2,5 millió dollár az összeg nem sokkal később 4,8 mil­lióra emelkedett  kezelésével: a teljes összeget macedóniai demokráciaépítésre kellett költeni. A program koordinálásában négy helyi, eredetileg is az OSF-hez ­köthető civil szervezet vett részt. Az OSF egyre fokozódó tevékenysége ellen jött létre 2017-ben Szkopjéban a Stop Operation Soros (SOS) nevű kezdeményezés, amely azt állította, hogy külföldi nagykövetségek és olyan külföldi kormányzati szervezetek, mint ­például az USAID, a Soros által támogatott csoportokkal együttműködve beavatkoztak a macedóniai belpolitikai folyamatokba.

Az OSF projektje politikai szempontból végül azonban sikeresnek bizonyult, hiszen bár Gruevszki és a ­VMRO–­DPMNE a 2006 óta tartott valamennyi parlamenti választást megnyerte, a többek között a nyílt társadalom hálózatához tartozó szervezetek keltette tüntetéshullám és a nemzetközi nyomás hatására a párt végül mégis kikerült a hatalomból. A macedón mellett a romániai példa is komoly érv a speciális ügyészség hazai felállítása ellen. Budapest adott otthont annak a konferenciának, amit a nemzetközi korrupcióellenesség jegyé­ben hirdettek meg.

Az évente több tízmillió forint Soros-pénzzel kitömött Trans­parency International (TI) Hungary által a múlt év végén szervezett, Hatékony küzdelem a korrupció ellen – jó gyakorlatok az Európai Unióban című rendezvényen a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezető főügyésze is felszólalt. Szerinte Románia példája azt igazolja, hogy meggyőző eredményeket tudnak felmutatni a csalás, a pénzügyi visszaélések és a korrupció elleni küzdelemben. Laura ­Codruta Kövesi előadásában kiemelte, hogy a civil szervezetek és a polgárok tiltakozásának hatására a kormány kénytelen volt a DNA hatáskörét szűkítő szabályokat visszavonni, az ­NGO-k tehát hatékonyan működnek Romániában. Arról azonban nem tett említést, hogy a DNA visszaélt hatalmával, és túllépte alkotmányos hatáskörét, amikor vizsgálatot indított a büntető törvénykönyvet és perrendtartást módosító, január végi sürgősségi kormányrendelet ügyében – ezt a román alkotmánybíróság állapította meg 2017 márciusában.

Elérték azt is, hogy a mások által birtokolt javakat is elkobozhatják. A román titkos­szolgálat, az SRI egyik egykori vezető tisztje, Daniel Dragomir is hasonló­képpen vélekedik: szerinte a DNA egy Romániában működő párhuzamos állam megerősítésén fáradozik, amely Soros György milliárdos érdekeit képviseli.

A Soros Györgyhöz köthető hálózattól kap témákat és utasításokat, amelyeket a világ számos országában alkalmazniuk kell, és ami a sorozatos ügyészi túlkapásoknak és a titkosszolgálatokkal történő összefonódásának köszönhetően a politikai boszorkányüldözés eszköze lett. Magyarországon a Jobbik tűzte zászlajára a szervezet felállítását, a romániai jó példára hivatkozva.

Forrás:magyaridok.hu, Fotó:MTI