A Soros Györgyhöz köthető Közép-európai Egyetem jogi karának alapító dékánja, majd egyetemi tanára volt Sajó András, aki a Gyurcsány-kormány idején lett az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tagja – írta csütörtökön a Magyar Idők, felidézve, a strasbourgi testület legutóbb két bangladesi migráns javára döntött Magyarországgal szemben.
A cikkben úgy fogalmaztak, Sajó András “számos esetben foglalt állást” Magyarország ellen a bíróság előtt zajló ügyekben. Az elmúlt években az EJEB egyik alelnöki posztját töltötte be – jegyezték meg. A testület legutóbb két migráns javára döntött Magyarországgal szemben, „de hasonlóan járt el például a leváltását sérelmező egykori főbíró, Baka András és az új egyházi törvény elfogadása miatt vallási egyesületté váló szervezetek esetében” – írta a Magyar Idők.
Közölték, Sajó András az EJEB bírájaként a vörös csillag viselhetőségének kérdésével is foglalkozott. A testület 2008 nyarán nem Magyarországnak, hanem a felperes munkáspárti politikusnak adott igazat. Az ítélet szerint az állam megsértette Vajnai Attila szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, amikor 2005-ben a Fővárosi Bíróság elmarasztalta a politikust önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt. Felidézték, hogy Sajó András szakmai pályája a rendszerváltozás előtt kezdődött.
Az 1990-es évek elején kritizálta az alkotmányt, és határozottan fellépett a halálbüntetés ellen. Termékeny szerzőként számos könyvet, cikket, tanulmányt jegyez. Korabeli írásaiban a szélsőséges liberalizmust éppúgy elveti, mint a nacionalizmust
– írták, hozzátéve, Göncz Árpád jogi tanácsadójaként is tevékenykedett, az SZDSZ-es Eörsi Mátyás pedig egy országgyűlési felszólalásában apja három kedvenc tanítványának egyikeként említette.
Pontosan nem tisztázott, hogy a bíró milyen kapcsolatban állt Soros Györggyel, ugyanakkor tudható, hogy 1991-92-ben a Közép-európai Egyetem jogi karának alapító dékánja, majd egyetemi tanára volt
– fogalmazott a Magyar Idők.
Az Indexre hivatkozva a lap azt írta, hogy bár az EJEB magyar ügyekben születő döntéseinél leszavazhatják a magyar bírót, mégis nagy a befolyása, mert az ő tanácsához kerülnek a Magyarország elleni beadványok, és a befogadott ügyeket az általa vezetett iroda készíti elő.
Az EJEB bíráit kilenc évre választja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, ezért tavaly dönteni kellett arról, kit jelöl Magyarország. A nyílt pályázaton nyertes Paczolay Pétert idén januárban választották be a strasbourgi testületbe – idézte fel a Magyar Idők.
Forrás: MTI/MagyarIdők.hu; fotó: superiorhirek.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS