Magyarország üdvözli a civil társadalom részvételét az Európa előtt álló kihívások megoldásában, de különbséget kell tenni a különböző szerepek között, tagadhatatlan ugyanis, hogy a kormányok bírnak a legnagyobb legitimitással – fogalmazott Trócsányi László igazságügyi miniszter az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői ülésén, amelyen a felszólalók többsége bírálta Magyarországot az alapvető jogok korlátozása miatt.
A magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó meghallgatás kezdetén Trócsányi László hangsúlyozta, a kormány nyitott a párbeszédre, számos kérdést sikerült már lezárni konstruktív megközelítéssel. A nem kormányzati szervezetekről (NGO) szólva a tárcavezető elmondta, 60 ezer ilyen működik Magyarországon, „élnek és virulnak”, elmondhatják az álláspontjukat, attól pedig még nem lesz diktatúra, ha azt bizonyos esetekben nem fogadja el a kormány. Leszögezte:
Nincs miért aggódni az NGO-k jövője kapcsán, a készülő jogszabály mindössze arra vonatkozik, hogy a bíróságoknál be kell majd jegyezni, hogy mennyi pénzt kapnak ezek a szervezetek külföldről.
A terrorizmus itt van köztünk
A miniszter emellett beszélt a migrációs válságról, amely szerinte a legnagyobb kihívás ma Európában, és amelyben Magyarország különösen érintett. A kormány határozott választ kívánt adni a krízisre, Magyarország meg akarja védeni a lakosságát és a területét, s ez teljes mértékben összhangban van az európai joggal – jelentette ki Trócsányi László. Hozzátette:
Európában garantálni kell a közrendet és a közbiztonságot, ezek nélkül nincs jogállamiság. A terrorizmus itt van köztünk, nem tudhatjuk, hol fog lecsapni.
Trócsányi László igazságügyi miniszter; Fotó: MTI
Az igazságügyi miniszter kiemelte a schengeni rendszer és a belső határellenőrzések nélküli szabad mozgás megőrzésének fontosságát. Hozzátette, különbséget kell tenni migránsok és menekültek között, a gazdasági bevándorlók ugyanis pusztán a jobb élet reményében akarnak Európába jönni.
Amnesty, TASZ, Helsinki…
A meghallgatáson az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselője az évek óta mantrázott, sokszor cáfolt panelekkel támadta a magyar kormányt. Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója egyebek mellett azt sérelmezte, hogy „nagyon kevés függetlennek tekinthető médium maradt Magyarországon (…), az utóbbi időben számos médiacég a kormányhoz szorosan kapcsolódó üzletemberek kezébe került”. Gárdos Tódor, az Amnesty International kutatója az emberi jogok biztosításának csorbulásáról, a demokratikus viták hiányáról, „a civil szervezetek zaklatásáról és megfélemlítéséről” beszélt. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kiemelte, egyensúlyt kell találni a határok és az emberi jogok védelme között, azonban ez kudarcot vallott Magyarországon, semmissé lett téve a menekültek védelme.
Működik a demokrácia
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországon működik a demokrácia, a hatalmi ágak elválasztásának elve. Azt is kiemelte, hogy Nyugat-Európa megszokta a magyarországi liberális médiatúlsúlyt, ez most változik, kiegyenlítődnek a viszonyok.
A felszólalásokat követő vitán több külföldi képviselő bírálta a kormányt. Egyesek a migrációs politikát, mások az NGO-k elleni fellépést kritizálták, de szóba került egyebek mellett a felcsúti kisvasút kérdése is. Bírálta a kormányt Niedermüller Péter DK-s EP-képviselő is, aki kiállt amellett, hogy a civil szervezetek is beszélhessenek politikai kérdésekről, ez ugyanis hozzátartozik a demokráciához.
A LIBE-ülés utáni sajtótájékoztatón Trócsányi László azt mondta: biztosan lesznek vitáik az illegális bevándorlók őrizetbe vételét lehetővé tevő törvényről,
ez természetes, ezt meg is szoktuk, (…) Magyarország azonban felelősséget érez nemcsak a saját polgáraiért, hanem Európa polgáraiért is.
Kiemelte, az illegális határátlépések száma nem csökken, ezért szükséges valamilyen jogi lépés, és ez ennek a része. Hozzátette, „a határellenőrzésnek valódi határellenőrzésnek kell lennie”. Arról is beszélt: a menedékkérők áthelyezése a gyakorlatban megbukott, 10 ezer embert vettek át eddig a tervezett 160 ezerből, ami semmiképp nem nevezhető „európai sikertörténetnek”.
Bosszúhadjárat
Gál Kinga, a LIBE fideszes alelnöke az ülés után a Magyarország elleni „bosszúhadjárat” újabb elemének nevezte a bizottsági meghallgatást, amelyet szerinte ezúttal a magyar migrációs politika váltott ki, „mert az nagyon más, mint az, amit szeretne látni a nagy része Európának”. Úgy vélte: ha a felszólaló civil szervezeteken múlna, akkor mindenkit be kéne engedni Európába, márpedig ezt nem szabad megtenni. Mint fogalmazott:
Számtalan csúsztatás és félreértelmezés hangzott el az ülésen, azonban minket igazol mindaz, amit eddig tettünk és teszünk a migráció terén.
Kovács Zoltán kormányszóvivő; Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
Kovács: a kérdések többségét már tisztázta a kormány
A LIBE-ülésen várható kérdések nagy többségét már tisztázta a kormány az európai intézményekkel – jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő még az ülés előtt tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján Brüsszelben. Elmondta, néhány órával korábban még nem tudták, milyen kérdésekről lesz szó az ülésen. Kijelentette, a meghallgatás „politikailag motivált”, az ülés alapjául szolgáló dokumentumot összeállító „úgynevezett civil szervezetek” politikai tevékenységet végeznek.
Vannak még olyanok, akik úgy hiszik, hogy a Magyarország ellen az utóbbi hat évben felhozott vádak még mindig érvényesek. A magyar baloldali ellenzék és az EP baloldali és liberális csoportjainak soraiban vannak olyanok, akik biztosak benne, hogy mindenkinél jobban tudják, hogyan kellene kinéznie Európa jövőjének és hogyan kellene viselkedni a tagállamoknak
– fogalmazott Kovács Zoltán. Mint mondta, a „civil” szervezetek az emberek felhatalmazása nélkül próbálnak beleszólni a politikába, ezért nagyobb átláthatóságra van szükség a nem kormányzati szervezetek vonatkozásában, amelyek meghatározó politikai szerephez próbálnak jutni. Hozzátette, nem csak Magyarországon zajlik vita a civil szervezetek szerepéről, hanem Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is.
Fidesz: újabb brüsszeli támadás indult
Ma újabb brüsszeli támadás indul Magyarország és a magyar bevándorláspolitika ellen – írta hétfői közleményében Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója még a LIBE-ülés előtt. Rámutatott:
a meghallgatásra Brüsszeltől több olyan külföldről pénzelt migránspárti szervezet kapott meghívást – a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International és a Helsinki Bizottság –, amelyek a magyar bevándorláspolitikát kezdettől támadják. Az utóbbi két szervezet már a parlament előtt lévő jogi határzár megerősítéséről szóló törvényjavaslat miatt is támadást indított hazánk ellen.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója; Fotó: fidesz.hu
A kommunikációs igazgató jelezte: ezek a szervezetek „folyamatosan arra buzdítják a migránsokat, hogy szegjék meg Magyarország törvényeit”, és ezt senkitől sem tűrjük el. Hidvéghi Balázs kiemelte: arra kérték Trócsányi Lászlót, hogy a meghallgatáson tegye nyilvánvalóvá, Magyarország nem enged az újabb nyomásgyakorlásnak, és kiáll az eddigi bevándorláspolitika mellett,
mert a mi célunk az, hogy megvédjük a határokat és ezzel megvédjük az európai polgárok és a magyar családok biztonságát.
Forrás: MTI. Vezető kép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Facebook
Twitter
YouTube
RSS