Soros neve kivétel nélkül felbukkan a legnagyobb világpolitikai manipulációkban (könyvkritika)

Új megvilágításba helyezi Soros György tevékenységét a magyarul is megjelent német könyvsiker – írja a PestiSrácok.hu által kiadott oknyomozó portrékötetről a Magyar Idők munkatársa, Kárpáti András. A Németországban már több mint százezer példányban elkelt kötet szerzője szakmailag igényesen szemlélteti, hogy a milliárdos hogyan szerzett korábban soha nem látott világpolitikai befolyást – állapítja meg a lap, hozzátéve: Andreas von Rétyi műve tartalmilag is megfelel a cím keltette várakozásoknak: George Soros – A multimilliárdos globális hálózata és az általunk ismert világ vége.

“A hivatkozásokban gazdag munka átfogó képet ad a tőzsdespekuláns ellentmondásos tevékenységéről. Egy helyen, ahol Soros nemzetközi érdekeltségeit veszi leltárba a szerző, egy olyan összeállításra hivatkozik, amely 47 oldalon keresztül sorolja a spekulánshoz köthető szervezeteket. Egyik fő erénye Andreas von Rétyi George Soros – A multimilliárdos globális hálózata és az általunk ismert világ vége című könyvének, hogy rávilágít, milyen módszerrel igyekeznek a spekulánsmágnás szervezetei függetlennek vagy tudományosnak látszani. A szerző az úgynevezett astroturfing fogalmán keresztül szemlélteti a mechanizmust. A kifejezés eredetileg műfüvesítést jelent, ami azt hivatott érzékeltetni, hogy a látszólag spontán, alulról létrejövő társadalmi kezdeményezések valójában nem az emberek önszerveződéséből jönnek létre, hanem felülről, a politika felől intézik úgy, hogy civilnek tűnjenek ezek a megmozdulások. Az astroturfing a mai világban rendkívül elterjedt módszer, amelyet leginkább a világpolitikát irányító Egyesült Államokban fejlesztettek mesteri szintre” – idézi Von Rétyit a Magyar Idők kritikája.

Soros neve kivétel nélkül felbukkan a legnagyobb világpolitikai manipulációkban

Andreas von Rétyi az arab tavasz néven ismertté vált észak-afrikai forradalmi eseménysorozat kirobbanásához vezető folyamatban is kimutatja az amerikai hírszerzésnek többek között Soros György szervezeteivel történő együttműködését. Emellett az utóbbi két évtized szinte minden jelentősebb világpolitikai eseményével kapcsolatban említ példát erre a közvéleményt befolyásoló technikára az orosz–grúz konfliktustól kezdve az ukrán narancsos forradalmon keresztül az iraki háborúig, és Soros György neve kivétel nélkül felbukkan ezekben a manipulációkban. Andreas von Rétyi rámutat: Soros alapítványbirodalmában hogyan működik ez a megtévesztés. Szervezetei ízig-vérig civil alakulatoknak tűnnek névadásuk, tevékenységmegjelölésük, programjaik alapján, továbbá jórészt közintézményekben tartanak fenn irodát, hogy a komolyság látszatát keltsék. Ezenkívül folyamatosan egymás tevékenységére utalva, egymást idézve a független nemzetközi szakmai fórum képzetét is fenntartják.

E szervezetek egy része bontókalapácsként működik, a célországok vezetésének a tekintélyét aláásva, látszólag semleges jogvédő és egyéb civil köntösbe bújtatva népszerűsítenek politikai üzeneteket, némelyiknek a tevékenysége egészen a titkosszolgálati szintig terjed. A Magyar Idők a könyvből kiemelte azt is, Közép-európai Egyetem (CEU) politikai vonatkozású tevékenységéről a szerző megjegyzi: az intézmény a CEU Open Society díj nevű elismerésével például az Ukrajnában tevékenykedő International Renaissance Foundation nevű szervezetet jutalmazta még 2015-ben, de Richard Holbrooke amerikai csúcsdiplomata is megkapta ezt a díjat az egyetemtől. Soros saját bevallása szerint a felborult egyensúlyú helyzetekben találja meg igazán számításait. Annak ellenére, hogy erről a spekuláns külön elméletet is gyártott, a könyvben említett példák alapján az olvasóban inkább az fogalmazódik meg, hogy mi a célja mindezzel a tőzsdespekulánsnak? Egy liberális, nemzetközi nyílt társadalom létrehozása, vagy egy újabb felborult egyensúlyú helyzet kialakítása, amelyben újabb jövedelmező befektetéseket hajthat végre?

Soros mindig a profit irányába mozdul

Mint azt a lap megemlíti, Andreas von Rétyi könyve nem vonja le a végső következtetést, az olvasó magának eldöntheti, hogy Soros sikere nagy részben annak köszönhető, hogy zavarosban halászott – még ha a szerző nem is írja le ezt szó szerint. Ezekben az egyensúlyt nélkülöző helyzetekben pedig Soros mindig a profit irányába mozdul, társadalmi megfontolások ritkán kapnak szerepet. Példaként említi Rétyi, hogy a kedvező piaci szituáció­ban a pénzmogul annak ellenére invesztált a szénbányászatba, hogy korábban a zöldtechnológiák élharcosának mutatta magát. De szóba kerül az is, hogy bár az átláthatóságnak is lelkes szorgalmazója, az elsők egyikeként aknázta ki az offshore-paradicsomok biztosította adóelkerülés lehetőségét. A fegyvergyártó cégekbe is fektetett a határok nélküli, liberális, nyílt társadalom szószólója. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban a külföldi finanszírozású civil szervezeteknek a törvény alapján regisztrálniuk kell magukat, Soros hevesen tiltakozott, amikor alapítványai hasonló szabályozás alá kerültek Oroszországban, és fognak várhatóan Magyarországon is.

A könyv megvásárolható postai kiküldéssel a PestiSrácok.hu internetes áruházából IDE kattintva, vagy a Magyar Menedék Könyvesházban (ITT!), a hó végén pedig megjelenik a nagyobb könyvesbolt-hálózatok polcain is.

Forrás: Magyar Idők, fotó: PS