Gerald Knaus, a European Stability Initiative elnöke az elmúlt hónapokban újabb kommunikációs offenzívát indított Magyarországgal szemben. A Magyar Nemzet friss cikkében rávilágít, hogy az osztrák világpolgár több, hazánk elleni médiatámadást gerjesztett. A járvány idején például a baloldali kamusztorikat sorra felkapták a nemzetközi médiumok.
Politikai elemző, migrációkutató, migrációs szakértő, az EU–török migrációs alku atyja – sokféleképpen emlegetik Gerald Knaust. Az osztrák születésű, ötvenéves társadalomtudós, a European Stability Initiative (ESI, Európai Stabilitási Kezdeményezés) alapító elnöke előtt láthatóan úgy nyílik meg a fősodratú liberális média, ahogy csak kevesek előtt – így mutatta be hétfői cikkében a Magyar Nemzet Gerald Knaust.
A lap friss cikke szerint Gerald Knaus Soros hű szövetségese, aki nemcsak meggyőződésből, hanem kifejezetten pénzügyi okokból is kötődik a Soros-hálózathoz. Az általa évek óta folytatott hazánk elleni információs támadássorozatot az ESI igazgatója az elmúlt hónapokban, a koronavírus-járvány idején nemhogy nem függesztette fel, hanem egyenesen fokozta. Szisztematikusan, rendezői precizitással osztotta meg közösségi oldalán a holland köztévé Magyarországot vádoló riportját, amely betegek állítólagos ellátatlanságáról szólt. A személyes ajánlásból úgy tűnik, hogy a holland riporter Knaus ismerőse. A műsor hitelességét a Helsinki Bizottság és a Political Capital, tehát két Soros-NGO megszólalóin kívül Németh Athina partnernője, Szeleczki Lilla festőművész „emelte”. (Emlékezetes: Németh Athina, valamint Szeleczki Lilla volt a főszereplője annak az MSZP által készíttetett videónak, amelyet a párt később kénytelen volt eltávolítani, hiszen az álhírgyártók lebuktak. A hamis videó ügyét már az OLAF is vizsgálja.) A holland riportban egyébként úgy állították be Szeleczki Lilla elhunyt édesanyjának esetét, mintha a hölgy nem kapott volna kórházi ellátást. A holland köztévé tudósítása azonban ordas hazugságot tartalmazott, hiszen a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház felajánlotta az intézményi ápolást, ám az idős nő a távozás mellett döntött, később az otthonában hunyt el. A fenti történetben a magyar kormányt támadó üzenet nagyobb hangsúlyt kapott, mint a valóságtartalom pontos alátámasztása.
Knaus tevékenységének nyilvános részét az European Stability Initiative színeiben fejti ki, amelyet 1999-ben alapított többedmagával. Az Oxfordban, Bolognában és Brüsszelben is tanulmányokat végző osztrák az intézmény megalapítása ellenére feltűnően gyakran váltogatta állomáshelyeit. Tanított Ukrajnában, öt évig dolgozott Bulgáriában és Boszniában különböző NGO-knak, 2004-től Isztambulban élt, 2007-től pedig a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány ösztöndíjasa volt. Utóbbi évben szintén a milliárdos spekulánssal közösen részt vett a European Council on Foreign Relations (ECFR) megalapításában Londonban. Az igazi világpolgárként mozgó Knaus nem ekkor működött együtt első alkalommal az Európa jövőjének – mindenféle társadalmi felhatalmazás nélküli – alakítását évtizedek óta személyes ügyének tekintő tőzsdecápával. 2004-ben ugyanis Soros New Yorkban fogadta Knaust, és az ESI korábbi honlapja szerint abban állapodtak meg, hogy „a Nyílt Társadalom Intézet és az Európai Stabilitási Kezdeményezés közötti nagyon jó együttműködést továbbra is elősegítik, illetve a jövőben ki is terjesztik, továbbá számos új projekt ügyében eszmét cseréltek”. 2011-ben pedig közösen jegyeztek – 94 másik befolyásos emberrel, köztük Bajnai Gordon volt kormányfővel együtt – egy felhívást az eurózóna megmentésére, a pénzügyi elit lapjában, a Financial Timesban. Ezek után a Soros-alapítvány támogatóként jelent meg Knaus intézménye mögött.
A pénzek elég semmitmondó címeken érkeznek Soroséktól az ESI-hez. Az ESI weboldalának 2016-ban archivált verziójában – amelyen egyébként a Lánchíd képe tűnt fel illusztrációként – arról írtak, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány egyebek közt a „kulcsfontosságú európai intézmények megreformálására vonatkozó törekvéseikben” segítette őket. Egy 2016-os dokumentum szerint – amelyet legelőször egy szivárogtatásokkal foglalkozó Twitter-oldal közölt – nem kevesebb, mint háromszázezer euróval. A lobbistákat regisztráló uniós oldal adatai szerint az ESI lobbiköltsége a tavalyi évben hasonló nagyságrendű, 300-400 ezer eurós összeg volt. Ez is bizonyítja, hogy itt egyáltalán nem egy civil szervezetről vagy egy hagyományos kutatóintézetről, sokkal inkább egy viszonylag jól álcázott lobbiszervezetről van szó. Nyilván furcsa lenne, ha az ESI olyan reformokat népszerűsítene Európában, amellyel Soros nem ért egyet. Inkább arról lehet szó, hogy Soros fizetett lobbistáiként ők maguk is a spekuláns által vallott főbb eszméket képviselik, illetve azok megvalósításán dolgoznak. Knaus szervezete esetében tehát az eszmei meggyőződés és a pénzügyi érdek egyszerre van jelen a spekuláns kiszolgálásának motívumaként.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS