Az egész Európát sújtó háborús infláció kihatott a magyarok fogyasztási szokásaira is, hiszen visszább vettünk a költekezésből, amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számai is igazolnak. 2023. decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 1,0, naptárhatástól megtisztítva 0,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Ugyanakkor javulás várható, mivel kilábaltunk az inflációból és a bérek is növekedhetnek idén.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,8 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,0 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,4 százalékkal bővült az előző hónaphoz viszonyítva. 2023-ban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 7,9 százalékkal kisebb volt az előző évinél.
A KSH jelentése szerint decemberben az előző év azonos időszakához képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,3 százalékkal nagyobb lett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,4 százalékkal emelkedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,5 százalékkal csökkent. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,0 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 6,5 százalékkal nőtt, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 2,5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 4,7, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 6,0, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 8,9, a használtcikk-üzletekben 15 százalékkal kisebb lett. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 2,7 százalékkal csökkent. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene – az üzemanyagár-sapka bázishatásának megszűnése miatt – 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos havihoz képest. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,2 százalékkal nőttek – közölte a KSH.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1811 milliárd forintot ért el – derül ki a jelentésből. Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 14 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott. Az előző évhez képest 2023-ban naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelmi forgalom volumene 7,9 százalékkal kisebb lett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,5 százalékkal visszaesett az értékesítés volumene.
A fogyasztás visszaszorulása főleg az élelmiszer-inflációnak köszönető, ami több hónapon keresztül 40 százalék feletti volt. Az Index ugyanakkor megkérdezte Nagy Jánost, az Erste Bank makrogazdasági elemzőjét a kilábalásról. A szakember hangsúlyozta:
Egyrészt az üzemanyag-árstop kivezetése okozta rendkívül magas tavalyi bázis januártól teljes mértékben kiesik. Másrészt a reálbérek újbóli, tényleges emelkedése szintén januártól esedékes, így valójában onnantól éreztetheti hatását a volumenek változása.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a havi bázisú forgalomemelkedést emelte ki.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2023 decemberében a kiskereskedelmi forgalom az előző hónaphoz mérten már második egymást követő hónapban tudott növekedést elérni, azaz 2023 végén kismértékben, de már élénkült a fogyasztás
– közölték.
Az adatokat tekintve az is pozitívumként emelhető ki, hogy az előző évhez képest decemberben mindössze 0,2 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom, ami egyrészt a legkedvezőbb eredmény volt 2023-ban, másrészt jelentős előrelépést jelent a novemberi 5,4 százalékos éves alapú csökkenéshez képest is
– tették hozzá. Kiemelik az olyan kormányzati intézkedéseket, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás, amiknek köszönhetően a tárca szerint decemberre 5,5 százalékra, 2024 elejére pedig 4 százalék körüli szintre csökkenhetett az infláció. Az infláció mérséklődésével és a reálbérekben bekövetkezett fordulattal párhuzamosan a fogyasztói bizalom a háború előtti szintre ugrott vissza, így megnyílhat a tér az óvatossági motívum fokozatos oldódására.
Forrás: MTI, Index; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS