Steinmeier: Oroszok ne tovább!

Oroszország nagy katonai erőt állomásoztat Ukrajna keleti határa mentén – közölte vasárnap a NATO fő katonai parancsnoka, aki szerint ez fenyegetést jelenthet Moldova többségében orosz ajkú, szeparatista Dnyeszter menti területére.

Philip Breedlove amerikai tábornok, az atlanti szövetség európai erőinek és az Európában állomásozó amerikai erőknek a főparancsnoka a Német Marshall Alap eseményén hangoztatta aggodalmát amiatt, hogy Moszkva váratlanul bejelentett hadgyakorlatokkal készíti fel erőit esetleges gyors behatolásra szomszédos államokba, ahogy azt Ukrajna krími régiójában tette. “Az ukrán határtól keletre most álló (orosz) erő igen-igen nagy, és igen-igen nagyfokú készültségben van” – mondta Breedlove. Oroszország tíz nappal ezelőtt kezdett egy újabb katonai manővert a tüzérség 8500 katonájának részvételével az ukrán határ közelében.

A moldovai elnök aggodalmát fejezte ki kedden amiatt, hogy a posztszovjet köztársaságban esetleg megismétlődhetnek az ukrajnai események, és utalt a szakadár, oroszbarát Dnyeszter menti terület helyzetére. “Vannak olyan információink, hogy a jelenlegi helyzet felforgatására irányuló konkrét törekvések észlelhetők” – hangsúlyozta Nicolae Timofti moldovai államfő.

A többségükben román gyökerű moldovaiak lakta ország keleti részén fekvő Dnyeszter-melléken főként oroszok és ukránok élnek. A térség Oroszország segítségével 1990-ben bejelentette elszakadását Moldovától, függetlenségét azonban egy ország sem ismerte el. Azóta Moszkva a moldovai kormány kifejezett nemtetszése ellenére mintegy 1500 katonát állomásoztat a régióban, és a kontingenst a Kreml 1999-es ígérete ellenére még mindig nem vonták ki onnan.

“Abszolút elegendő számú (orosz) erő állomásozik Ukrajna keleti határainál a Dnyeszter-mellék irányítására, ha döntés születne arról, és ez igen aggasztó” – hangoztatta Philip Breedlove tábornok. Mint mondta, a NATO próbálta Oroszországot a partnerévé tenni, de “most már egész világos, hogy Oroszország sokkal inkább ellenfélként, mint partnerként viselkedik”.

Az oroszok szerint minden rendben van

“Az orosz védelmi minisztérium eleget tesz minden nemzetközi egyezménynek, amely korlátozza a katonák létszámát az Ukrajnával határos területeken” – mondta Anatolij Antonov orosz védelmi miniszterhelyettes. Kijelentette, a külföldi missziók ellenőrző útjaikon, így az Ukrajnával határos régiókban, azt a következtetést vonták le, hogy “az orosz fegyveres erők semmilyen be nem jelentett katonai tevékenységet nem folytatnak, amelyek fenyegetnék a szomszédos országok biztonságát”.

Hozzátette, hogy Európában objektív kritériumai vannak az államok katonai tevékenységének kimutatására. Ez egy átlátható és bizalmon épülő rendszer a hagyományos fegyverzet ellenőrzésének terén. Alapját a Nyitott égbolt, valamint a Bécsben, a bizalom erősítéséről és a biztonságról 2011-ben elfogadott megállapodás képezi – hangoztatta az orosz védelmi miniszterhelyettes.

Fehér Ház: nem zárható ki a kelet-ukrajnai orosz invázió lehetősége

A Fehér Ház nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Oroszország Kelet-Ukrajnába is behatoljon és ezt még amerikai katonai támogatás is aligha tudná megakadályozni.

Tony Blinken amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó vélekedett így vasárnap, a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva. Blinken szerint Moszkva Kijev megfélemlítésére törekszik azzal, hogy több ezres csapatösszevonást hajtott végre az ukrán határon. “Lehetséges, hogy a behatolásra készülnek” – mondta. Az orosz védelmi miniszter a hét folyamán arról biztosította amerikai partnerét, hogy Oroszország nem készül ilyen lépésre.

Blinken szerint az Egyesült Államok mérlegeli az Ukrajnának nyújtandó katonai segítséget, ám úgy vélekedett, nem valószínű, hogy az módosítaná az orosz számításokat és elejét venné egy inváziónak. A helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó másrészt úgy ítélte meg, hogy működnek az Oroszország elszigetelését célzó gazdasági büntetőintézkedések.

Mike Rogers, az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus elnöke az NBC televíziónak Tbilisziből nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy az ukránok szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan továbbnyomul Ukrajnában, különösen az ország keleti területein. Rogers szerint az Egyesült Államoknak “egy kissé keményebben” kellene fellépnie Putyinnal szemben. “Nagy Péterre gondolva fekszik és Sztálinra gondolva kel” – fogalmazott az orosz elnökkel kapcsolatban az amerikai képviselő.

Mitt Romney, a Republikánus Párt 2012-es elnökjelöltje a CBS televíziónak nyilatkozva visszavágott azért, hogy Barack Obama a kettejük párharca során kigúnyolta, és nem Oroszországot, hanem az al-Kaida terrorszervezetet nevezte meg az Egyesült Államok első számú geopolitikai ellenfeleként.

Romney naivnak nevezte az elnököt. Úgy vélekedett, hogy Obama rosszul ítélte meg Oroszországot, ami egy sor külpolitikai nehézséget támasztott. Véleménye szerint Washingtonnak a szövetségeseivel együtt már sokkal előbb világossá kellett volna tenniük, hogy Moszkva milyen büntetőintézkedésekre számíthat, ha behatol Ukrajnába.

Mitt Romney szerint egyedül ez akadályozhatta volna meg az inváziót.

Steinmeier: Oroszország nem terjeszkedhet tovább

Amennyiben Oroszország a Krímen kívül más területekre is “rácsap, határozott büntetőintézkedéseket hozunk Európában, akkor is, ha gazdasági hátrányokat kell elszenvednünk” – mondta a német külügyminiszter. Oroszország a Krím félsziget megszerzése után nem terjeszkedhet tovább – hangsúlyozta a német külügyminiszter egy vasárnapi interjúban.

Frank-Walter Steinmeier a Welt am Sonntag című német lapban megjelent interjúban kijelentette: amennyiben Oroszország a Krímen kívül más területekre is “rácsap, határozott büntetőintézkedéseket hozunk Európában, akkor is, ha gazdasági hátrányokat kell elszenvednünk”. Hozzátette: az Ukrajnához tartozó régió bekebelezése veszélyes precedenst teremthet, “a nemzetközi jog szabályaival ellentétes kísérlet a nemzetközileg elismert határok átrajzolására 25 évvel a hidegháború után kinyithatja Pandora szelencéjét”.

Steinmeier a hét végén Kijevben tárgyalt, és ellátogatott a kelet-ukrajnai Donyeckbe. A jelentős részben orosz ajkúak lakta térségében a helyzet “továbbra is rendkívül ingatag”. Ugyanakkor az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő missziója hozzájárulhat a stabilitás helyreállításához – mondta a német külügyminiszter.

Németország két hete sürgeti, hogy az EBESZ keretében küldjenek egy jelentős létszámú megfigyelő csoportot Ukrajnába. Ezt Oroszország kivételével valamennyi tagállam is támogatta. Moszkva végül pénteken járult hozzá a küldetés megindításához. Az EBESZ határozata alapján először száz megfigyelőt küldenének Ukrajnába hat hónapra. A megfigyelők a Krím kivételével az ország valamennyi térségét felkereshetnék. A misszió létszámát legfeljebb 400 főre bővíthetnék, és mandátumát további hat hónapra meghosszabbíthatnák, ha az EBESZ állandó tanácsa Ukrajna kérésére így dönt.

mti / hirado.hu / fotó: AP