Strasbourg Majtényiék pártjára kelt, ezért puhítani kell a nemzetbiztonsági törvényt

Módosítja a kormány a nemzetbiztonsági törvényt. Eszerint újságírót, képviselőt és egyházi személyt a jövőben csak az adatvédelmi hatóság engedélyével lehet lehallgatni. A módosítás előzménye, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a Majtényi László vezette Eötvös Károly Intézetnek adott igazat a magyar állam elleni perében.

Változik a nemzetbiztonsági törvény, nagyobb kontroll alá kerülnek a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést végző szervek – legalábbis ez olvasható ki egy most közzétett törvényjavaslatból. A törvény több ponton változik, de talán az egyik leglényegesebb, hogy ha a jövőben egy médiamunkásról, egy parlamenti képviselőről vagy egy egyházi személyről akarnak információkat gyűjteni és ehhez külső engedélyhez kötött eszközt használnának fel, akkor erről előzetesen értesíteni kell a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Ennek a szervezetnek a vezetője Péterfalvi Attila, aki éppen nemrég bírálta a Belügyminisztériumot egy, a titkos megfigyeléseket érintő törvényjavaslat miatt. A külső engedélyhez kötött titkos információszerzés lehet egyébként például a telefonlehallgatás vagy az, ha valakinek a lakásába, irodájába lehallgatót telepítenek. Nem kell külső engedély olyan tevékenységhez, mint például a figyelés, tehát amikor az érintettet követik. A külső engedélyt a miniszter vagy bíró adja meg.

Hagytuk, hogy Majtényiék nevessenek a végén

A törvénymódosítás indoklásából kiderül, hogy a titkos megfigyeléssel kapcsolatos jogszabálymódosítás egy elbukott pernek a következménye. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben hozott, 2016 júniusában jogerőre emelkedett ítélete több vonatkozásban is az Európai Emberi Jogi Egyezményébe ütközőnek minősítette a nemzetbiztonsági törvény titkos információgyűjtési rendelkezéseit. A Szabó és Vissy ügy lényege, hogy az Eötvös Károly Intézet (Ekint) két korábbi munkatársa azért fordult a strasbourgi bírósághoz, mert a TEK pusztán miniszteri engedély alapján, bírói jóváhagyás nélkül folytathatott titkosszolgálati megfigyeléseket.

Az Ekintet a balliberális ellenzék „alternatív” államfőjelöltje, Majtényi László vezeti. Mint arról a PestiSrácok.hu beszámolt, az Ekint 2010-től 2017-ig több mint 145 millió forintot kapott Soros György amerikai pénzügyi spekuláns szervezeteitől. 

Forrás: Index. Vezető kép: Népszava