Stratégiai együttműködés a Kárpátok Régióban

Erősödik a kelet-közép-európai együttműködés: Magyarország, Lengyelország, Ukrajna és Szlovákia aláírta a Kárpátok Régió Stratégia létrehozásáról és kidolgozásáról szóló szándéknyilatkozatot – hangsúlyozta szerdán a dél-lengyelországi Krynicában rendezett gazdasági fórumon résztvevő Varga Mihály pénzügyminiszter.

Varga Mihály kiemelte, a kétéves munkával kidolgozott stratégia a versenyképesség, a környezet- és erőforrás-hatékonyság, a közlekedési és digitális infrastruktúra, valamint az intézményi együttműködés fejlesztésével jelentősen elősegítheti a régió fejlődését.

A tervek szerint a programban 8 ország, köztük unión kívüliek is részt vesznek majd. Csehország, Románia, Moldova és Szerbia részvételével bővül majd a kezdeményezés. Románia a szerdai tanácskozáson és egyeztetésen már részt vett

– mondta. A tárcavezető kifejtette, a következő időszakban konkrét fejlesztési programokat dolgoznak majd ki. Ezek között a vasút-, és úthálózat-fejlesztéseket, a digitális átalakulást célzó fejlesztéseket emelte ki, amelyek az országokat gazdaságilag versenyképesebbé teszik. Reményeik szerint a programok megvalósításában a nemzeti forrásokon túl európai uniós források, intézményi források, vagy magánforrások is szerepet játszhatnak majd.

Az aláíráson és a megbeszélésen részt vett az Európai Bizottság regionális politikával foglalkozó főigazgatója is, aki jelezte, látnak arra lehetőséget, hogy a Kárpátok stratégiai programja uniós támogatást kaphasson

– mondta. Varga Mihály rámutatott, a stratégiával szorosabbá válhat a térség integrációja, emellett további együttműködési lehetőséget teremt a visegrádi és a közép-kelet-európai országoknak.

A térséget érintő, már meglévő stratégiákkal és együttműködési kezdeményezésekkel, főként a Duna Régió Stratégiával és a Kárpátok Keretegyezménnyel való szoros együttműködés ugyanakkor elengedhetetlen

– tette hozzá.

Varga Mihály a magyar gazdaság mutatóiról szólva megjegyezte, az együttműködésnek jó alapot ad, hogy Magyarországon versenyképességi fordulat zajlik, a gazdaság 4 százalék feletti ütemben bővül, nőnek a beruházások, csökken az államadósság és kiszámítható a gazdasági környezet.

Forrás/fotó: MTI