Négy év börtönre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját szerdai elsőfokú ítéletében a Szolnoki Törvényszék. Császy Zsolt egykori értékesítési igazgató három év hat hónap börtönt kapott bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérletéért. A bíróság közokirat-hamisítás bűntette miatt bűnösnek mondta ki az ötödrendű vádlottat, V. Bálint ügyvédet is, ugyanakkor felmentette Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt.
A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolta Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. egykori vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját, Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt. Császy Zsoltot és F. Zsoltot mint bűnsegédet hozták összefüggésbe a cselekménnyel. V. Bálint ügyvéd, ötödrendű vádlott ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette volt a vád. A másodrendű és a negyedrendű vádlottat magánokirat-hamisítással is vádolták.
A sukorói telekcsere ügyében a főügyészség 2009 áprilisában indított nyomozást. A telekcseréről szóló szerződést 2008. július 30-án kötötte meg Joav Blum izraeli-magyar üzletember az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel. Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely King’s City névvel kaszinóvárost akart építeni a Velencei-tó partjára, Sukoró területén. A megállapodás szerint az állam tulajdonában lévő sukorói ingatlanegyüttest cserélték volna el Joav Blum albertirsai és pilisi ingatlanjaival.A vádirat szerint a szerződésben az állami tulajdonú telkek összértékét valótlanul 1 milliárd 84 millió forintban jelölték meg, Blum telkeihez pedig, szintén valótlanul, 787 millió forintot írtak, valamint több mint 296 millió forint értékkülönbözetet is megfizettek volna számára.
A megállapodást a vagyonkezelőtől az akkori vezérigazgató, Tátrai Miklós írta alá, Császy Zsolt értékesítési igazgatóként ellenjegyezte. A csereügyelet előkészítésében a vagyonkezelői vezetők mellett a Pénzügyminisztérium akkori szakállamtitkára is részt vett, az ügyben szereplő értékbecslő pedig valótlan tartalmú értékbecslést készített – áll a vádiratban, amely szerint az államot több mint 1 milliárd 294 millió forint kár érte volna, ha végrehajtják a csereszerződést. A Velencei-tó melletti, több mint 70 hektáros sukorói terület valós összértéke a szerződés idején 1 milliárd 818 millió forint volt ugyanis, az albertirsai és pilisi ingatlanok viszont összesen csak valamivel több mint 225 milliót értek.
Gyurcsány is gyanúsított volt
A bűnügyben Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök felelőssége is felvetődött. Az ügyészek érdeklődését a nyomozás során ugyanis felkeltették annak a találkozónak a részletei, amelyet 2008. május 21-én tartottak a Parlament Nándorfehérvári termében. A Gyurcsány-kormány tagjai itt találkoztak a befektetői csoport képviselőivel, akik itt közölték, hogy telekcserével szeretnének hozzájutni a beruházás megvalósításához szükséges földterülethez. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen 2009. október 6-án tett feljelentést Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, majd a legfőbb ügyész 2011 áprilisában kérte ki a DK jelenlegi elnökének mentelmi jogát, amit az Országgyűlés néhány hónappal később fel is függesztett. Gyurcsányt végül nem a Schiffer által kifogásolt jogszabálysértések, hanem a telekcserével összefüggésben, hivatali visszaélés bűntette miatt 2011. október 3-án gyanúsítottként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészségen. De vádlott nem lett a bukott miniszterelnökből, mert az ügyészség 2012 júliusában megszüntette ellene az eljárást azzal a magyarázattal, hogy „nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a telekcseréről hozott döntésben”, így Gyurcsány megúszta a felelősségre vonást.
Az ítélet indoklásáról később részletesen tudósítunk.
Szöveg: PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS