Súlyosabb, mégis enyhe ítéletek Baumag-perben

Súlyosabb ítéleteket hoztak másodfokon a hét éve húzódó Baumag-perben. Az elsőrendű vádlott Balázs László büntetését 10 évre emelte a Fővárosi Ítélőtábla büntető tanácsa az első fokon kiszabott 7 év börtön helyett. Balázs az ítélet indoklását már bilincsben hallgatta meg. A férfi 10 millió forint pénzbüntetést is kapott, amelyekhez még 170 millió 878 ezer vagyonelkobzás járult. A szabadságvesztésből a kétharmad rész kitöltése után szabadulhat. További 8 vádlott büntetését is súlyosbította a másodfokú bíróság. Patonay Istvánné, másodrendű vádlott 1 év és 10 hónap börtönbüntetését 5 évre emelte a másodfokú bíróság, továbbá 5 évre eltiltotta a közügyektől és 2 millió forint pénzbüntetést is kapott. Feltételes szabadságra a büntetése felének letöltése után kerülhet.

„A Kamaraerdei Tüzépnél 1995-ben öt ember nagyot álmodott” – kezdte az ítélet indoklását a tanácselnök. Mire létrehozták a Baumag Szövetkezetet, már heten voltak és fejenként 10 ezer forinttal kezdték az üzletet. Az akkori adószabályok szerinti kedvezményt igénybe véve tagi kölcsön bevonásával, illetve szövetkezeti üzletrész értékesítésével kezdtek a tőkegyűjtésbe. A szövetkezetek száma mindig az igényekhez, illetve a szabályozókhoz igazodott. Miután akkor az infláció 20-30 százalék volt, az emberek szívesen adták oda a megtakarításaikat az ígért 40-50 százalékos hozamra. A lekötési idő 3-6 hónap volt, amit sokan meghosszabbítottak. Az alapítók álmukban sem gondoltak arra, hogy nyolc év alatt 158 milliárd forintot mozgatnak meg, viszont ennyi idő alatt a veszteségük 8 milliárd forint lett. A szövetkezetek nem végeztek gazdasági tevékenységet. Az üzletrészt vásárlóknak, illetve a tagi kölcsönt nyújtóknak 31 milliárd forint tőkével és további 10 milliárd forint kamattal tartozik a Baumag. A 90-es évek végén az ingatlan vagyona 16 milliárd forint volt. A kettő közti különbség sorsának felderítése nem volt a bíróság feladata, de azért annyit megjegyzett a tanácselnök, hogy 1 milliárd forint külföldre juttatását érzékelte az első fokú bíróság, de miután ez nem szerepelt a vádiratban, említés maradt csupán. A nyomozást még 2003. október 15-én indította el a rendőrség csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt. Ekkor még látszott ugyan esély a bennragadt pénzek kifizetésére, de a fennálló jogi szabályozás hézagai miatt a kisbefektetők nem tudtak követelésükhöz hozzájutni.

Fotó: MTI