Az ügyész súlyosítást, a védelem új eljárást, illetve felmentést, enyhítést kért a korrupciós cselekmények miatt első fokon négy évre ítélt Wieszt János újbudai volt szocialista politikus és társai ügyében a Fővárosi Ítélőtáblán pénteken.
A Wieszt-ügy 2010 tavaszán, a választási időszakban pattant ki egy évekkel korábban készített, majd az internetre felkerült videofelvétellel, amely a Fidesz XI. kerületi szervezete szerint bizonyította, hogy az MSZP akkori frakcióvezetője évekkel korábban az újbudai vagyongazdálkodási bizottság vezetőjeként több millió forint csúszópénzt fogadott el egy önkormányzati üzlethelyiség eladásával kapcsolatban.
A feljelentést egy vállalkozó tette az általa 2007-ben rejtett kamerával készített felvétel alapján, amelyen látható, amint Wieszt János pénzt vesz át.
Wieszt János és két, hasonló jellegű korrupciós cselekményekkel megvádolt társa az eljárás során tagadta bűnösségét. Wieszt János egy időben a politika áldozatának nevezte magát, a videofelvételt manipuláltnak tartotta, és évekig nem tett részletes vallomást, majd az elsőfokú eljárás utolsó szakaszában azt adta elő védekezésként, hogy pénzszűkében volt, ezért kért kölcsön vállalkozóktól.
A Fővárosi Törvényszék idén januárban első fokon négy év börtönnel, 2,2 millió forint összegben vagyonelkobzással és félmilliós pénzbüntetéssel sújtotta Wieszt Jánost vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés miatt.
Az elsőfokú ítélet szóbeli indoklása szerint a kenőpénz többnyire az eladni szándékozott önkormányzati ingatlan értékének 10 százalékából, valamint az áfából tevődött össze; a kenőpénzből sok embernek kellett adni, Wieszt János pedig a vádbeli időszakban 37 milliós évi jövedelem után adózott.
Wieszt János két társát 2-2 év letöltendő börtönre, továbbá 8,2 millió forintos, illetve 5 milliós vagyonelkobzásra ítélte a törvényszék, ám fellebbezések miatt másodfokon a táblára került az ügy.
Pénteken a vádhatóság képviselője többek között azzal érvelt a súlyosítás mellett, hogy a hivatalos személyként elkövetett visszaélések alkalmasak a pártatlan ügyintézésbe vetett bizalom megingatására. Az ügyész szerint a vádlotti védekezések ellentmondóak, életszerűtlenek, ugyanakkor a titokban videofelvételt készítő terhelő tanú, feljelentő szavahihetősége nem kérdőjeleződött meg, a felvételről pedig a vádlotti, védői felvetésekkel ellentétben a szakértők azt állapították meg, hogy nem manipuláltak.
Wieszt János védője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt az ügyet “átitatja” a politika, kipattanásának körülményeiből érezhető, hogy valami “baj van” az eljárással, sok minden történhetett, csak az nem, amit a vádirat és az alapján az elsőfokú ítélet tartalmaz.
Ha számít, hogy mi az igazság, akkor a “tálcán felkínált” bizonyítékok mögé kell nézni – vélekedett Wieszt János ügyvédje. Emlékeztetett arra: a feljelentő – akinek a vádbeli időszakban a nemzetbiztonsági területre szállító milliárdos biztonságtechnikai cége volt – nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy miért robbantotta ki az ügyet évekkel a történtek után és miért tárgyalt fideszes helyi politikusokkal, mielőtt rendőrséghez fordult volna. Az ügyvéd felvetette azt is, hogy fideszes helyi politikus még a feljelentés megtétele előtt értesített kerületi rendőri vezetőt az esetről, és ez alapján titkos jelentés készült, amelyet az eljárásban eddig nem vizsgáltak. A védő a titkos rendőri jelentés mellett a felvétel készítésének körülményeit és esetleges manipuláltságát is újra vizsgálná, ezért az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését indítványozta.
A másodrendű vádlott védője bizonyítottság hiányában felmentést, illetve másodlagosan enyhítést kért. Hivatkozott többek között az ügyészség iratok tartalmával ellentétes megállapításaira, “szándékos durva csúsztatásaira”. Továbbá azzal a vádhatóság által felhozott súlyosító körülménnyel kapcsolatban, amely szerint elszaporodtak a korrupciós cselekmények, a védő megjegyezte: lehet, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség gyakrabban folytat eljárást egy bizonyos politikai oldalhoz tartozókkal szemben, de a jogerős ítéletek már nem igazolják vissza ezt az állítólagos tendenciát.
A tábla várhatóan egy hónap múlva hirdet másodfokú ítéletet a Wieszt-ügyben.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS