Szabó Magda-novella és Janus Pannonius várta a magyarból érettségizőket

Idén a középszinten magyar nyelv és irodalomból érettségizőknek egy nem túl nehéz szövegértési feladatsorral és műértelmezési feladattal kellett szembenézniük. Előbbi a Magyar szókincstárról szólt, míg az esszéírás esetében egy Szabó Magda-novella, illetve egy Juhász Gyula- és Janus Pannonius-költemény összehasonlítása várta a diákokat.

Május 2-án reggel 9 órakor a diákok megkezdhették a magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi vizsgák feladatainak megoldását. Idén is két részből állt a vizsga, amik további (részben választható) részekre tagolódtak. Az első másfél órában a diákok egy feladatlapot kaptak, amin egy szövegértés feladat szerepelt, valamint opcionálisan egy rövid érvelő esszét vagy egy gyakorlati szöveget kellett megalkotniuk. A szövegértés feladat két (A4-es) oldalnyi szövege egy 1999-ben kiadott szótár bevezetője volt. Nem először fordul elő ennél a feladattípusnál, hogy a diákok egy nagyobb mű bevezetőjét vagy épp utószavát kapják feladatul.

Az érvelés idén kifejezetten iskolai témát boncolgat: a diákoknak a memoriterek tanulásának hasznosságáról kellett értekezniük. Az első feladatlap másik választható feladata egy gyakorlati szöveg megalkotása: idén a diákoknak egy felszólalást kellett írniuk, diákönkormányzati képviselőként kell ismertetni az osztálya azon álláspontját, miszerint nem szeretnének egy időpontban kirándulni a többi osztállyal. Az írásbeli érettségi vizsga második részében választhattak, hogy vagy Szabó Magda Ezüstgolyó című novelláját elemzik, vagy Janus Pannonius Búcsú Váradtól című verse és Juhász Gyula Várad című művét kellet összehasonlítani.

Újra kötelező a szóbeli vizsga

Maruzsa Zoltán a Magyar Nemzetnek adott interjújában leszögezte: jelenleg nincs érvényben olyan járványügyi korlátozás, ami a ballagások megtartását nehezítette volna, így a köznevelésben és a szakképzésben tanuló, több mint nyolcvanezer most végző diák szabadon ünnepelhetett a május 2-án kezdődő érettségi vizsgák előtt. Kifejtette, hogy az érettségit a világjárvány előtti szabályok szerint rendezik meg, vagyis az írásbelik mellett szóbeli vizsgát is kell tenniük az érettségizőknek azokból a tárgyakból, amelyekből korábban is. Hangsúlyozta: a statisztikák szerint az eredményeket nem befolyásolta, hogy az elmúlt két évben csak írásban vizsgáztak a tanulók, abban viszont mindenki egyetért, hogy a szóbelikkel komplexebb képet kaphatnak a diákok tudásáról, felkészültségéről.

Forrás: Oktatási Hivatal; Fotó: MTI/Balázs Attila