A képviselők a koronavírus-járvány önkormányzatokat, valamint a szociális és kulturális ágazatot érintő hatásairól is kérdezték a kormánytagokat kedden az Országgyűlésben, az azonnali kérdések és válaszok ideje alatt. Szabó Tímeának ezúttal sikerült még önmagát is alulmúlnia, amikor Kásler Miklós minisztert dilettánsnak nevezte, tevékenységét pedig életveszélyesnek minősítette. A Párbeszédes képviselőnő valószínűleg elfelejtette, hogy az általa dilettánsnak titulált Kásler Miklós Széchenyi-díjas magyar onkológus, tanszékvezető egyetemi tanár, az orvostudomány kandidátusa, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, aki 2018-tól az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere. Szabó Tímea rejtélyes életútját inkább nem állítanánk párhuzamba Kásler Miklóséval, az ugyanis egy lapon sem említhető a professzoréval.
Bencsik János felidézte az általa az elmúlt időszakban benyújtott, koronavírus elleni védekezést segítő határozati javaslatokat, és szóvá tette, hogy ezeket még a bizottságokban sem veszik napirendre. Azt kérdezte, mi az oka ennek? Arra is kíváncsi volt, hogy várható-e az adók és járulékok emelkedése, a nőknél a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése vagy az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyek számának a csökkenése?
Szijjártó Péter külgazdasági ás külügyminiszter azt mondta: ha jól érti, a javaslatok arra irányulnak, hogy segítsenek a járvány által leginkább érintett társadalmi csoportokon. A javaslatokat mindig tisztelettel fogadják, megfontolják, de ez nem jelent minden esetben egyetértést – közölte. Jelezte: a kormány lelkiismerete tiszta lehet, az intézkedéseik hozzájárultak az egészségügy megerősítéséhez, eszköz ellátottságának javításához, és a gazdaság újraindítását segítik, illetve minden egyes magyar embernek is segítséget jelentenek. A miniszter kitért arra, hogy megszorításokat nem ez a kormány alkalmazott, hanem a korábbiak, adókat sem ez a kormány emelt, ők az adócsökkentés pártján állnak.
Nem megszorításokban, hanem munkahely teremtésben gondolkodnak, és nem szolgáltatják ki az országot a spekulánsoknak
– rögzítette.
MSZP: miért vonnak el forrásokat az önkormányzatoktól?
Varga László (MSZP) érthetetlennek nevezte, hogy az egyébként is nehéz helyzetbe került önkormányzatoktól forrásokat von el a kormány a koronavírus-járványra hivatkozva. A tőlük elvett pénz az emberektől elvett pénz – fogalmazott, hozzátéve: milliárdos kiesést okoz a helyhatóságoknak a gépjárműadó-bevétel, a parkolási díjak és az idegenforgalmi adó kiesése. Miért vonnak el forrásokat az önkormányzatoktól? – kérdezte.
Szijjártó Péter azt válaszolta: amikor nehéz helyzetbe kerül egy ország, a védekezés terheiből mindenkinek vállalnia kell. Így például a pártoknak, a bankoknak és az önkormányzatoknak is szerepet kell vállalniuk a védekezés terheiből – mondta a miniszter, hozzátéve: az önkormányzatoknak át kell alakítaniuk gazdálkodásukat azért is, mert más időket élünk, mint amikor a helyhatóságok a költségvetésüket tervezték.
DK: mit kíván tenni a kormány a vidéken élők megmentéséért?
Varga Zoltán (DK) szerint ahelyett, hogy a kormány úrrá lenne a koronavírus-krízisen, inkább bosszúhadjáratot folytat például kórházigazgatók, önkormányzatok ellen. Naponta magyarok ezrei veszítik el munkájukat, ám a kormány nem segíti őket, legfeljebb a fideszesek számíthatnak némi támogatásra – mondta. “Tényleg büntetni akarják” a vidéki városok lakóit? Mit kíván tenni a kormány a vidéken élők megmentése érdekében? – kérdezte. Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár úgy reagált: a lakosságszámhoz viszonyítva Magyarország intézkedései világviszonylatban is hatékonyak, a polgárok együttműködnek a kormánnyal. Nem a vidék és a főváros “összeugrasztása” vezet a járvány leküzdéséhez, hanem a társadalmi összefogás – hangsúlyozta.
LMP: mire számíthatnak a szociális és a kulturális ágazat dolgozói?
Ungár Péter (LMP) arra várt választ, hogy a szociális ágazatban dolgozók miért nem kapnak egyszeri juttatást, mint az egészségügyben dolgozók. Kifogásolta továbbá, hogy a kulturális szféra munkavállalóit járványveszély idején akarják kivonni a közalkalmazotti státuszból. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: idén januártól 14 százalékos béremelés valósult meg a szociális szférában. A kulturális ágazatról pedig azt mondta, az ott dolgozók bére is nő.
Párbeszéd: miért nem hallgat Ferenc pápára a kormány
Tordai Bence (Párbeszéd) – megemlítve, hogy Ferenc pápa felvetette az egyetemes alapjövedelem bevezetését – azt vetette fel, ezzel a megoldással érvényesülhetnek a munkavállalói alapjogok, majd azt kérdezte, megfogadja-e a kormányzat ezt a felvetést. Több, mint kétmillió ember van, akinek nincs százezer forintnyi jövedelme – vetette fel, megtoldva ezt azzal: az emberek kétharmadának nincsen kéthavinál nagyobb tartaléka, ebben a helyzetben pedig a járványnál is nagyobb károkat okozhat a nyomában járó gazdasági válság. Veszélyhelyzet idején talán megfontoltabban és komolyabban kellene venni a parlamenti munkát – kezdte válaszát Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, megjegyezve az alapkérdés az, mikor lesz túl az ország a világjárványon, a kormány mellett minden szereplő megtesz-e mindent, hogy a lehető legkisebb áldozatokkal túljussunk a helyzeten. Hozzátette: a kormány megtette a szükséges lépéseket, hogy az embereknek biztonságot adjon. legyen szó az önfoglalkoztatók támogatásáról, a hitelmoratóriumról vagy a vállalkozásoknak adott könnyítésekről, a munkahelyek megőrzéséről. Ferenc pápa keresztény humanistaként közelebb áll hozzám, világi humanistához, mint az antikeresztény Fidesz-kormányhoz – jelentette ki viszonválaszában a kérdező, míg az államtitkár politikai nyilatkozatok helyett közös tevékenykedést sürgetett.
A koronavírus-járvány kezelése mellett a Budapest-Belgrád vasútvonal megtérülése is felmerült kedden az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok ideje alatt.
LMP: mire alapozható a Budapest-Belgrád vasút megtérülése?
Keresztes László Lóránt (LMP) továbbra is arra várt választ a Budapest-Belgrád vasútfejlesztéssel kapcsolatban, hogy miért titkosítják a megalapozó dokumentumokat és szerződéseket, és mire alapozzák a beruházás megtérülését? Szerinte csak az biztos, hogy az ezermilliárd forintos fejlesztésből Mészáros Lőrinc cége 300 milliárd forinttal részesedhet. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt felelte: a járvány miatt kialakult helyzet nem ellentétes a beruházással, azt ugyanis minél hamarabb és eredményesebben meg kell valósítani. Szerinte egy zöld pártnak támogatni kellene a vasútfejlesztést, hisz az Magyarország érdeke – mondta. Szó sincs ezermilliárdról – jelentette ki, hozzátéve: a szerződések nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a külgazdasági érdekeink befolyástól mentes érvényesítését.
Párbeszéd: mi folyik az egészségügyben?
Szabó Tímea (Párbeszéd) arra várt választ, mi folyik az egészségügyben, miért hagyják Kásler Miklós “ámokfutását”? Szerinte veszélyezteti a betegellátást, hogy kórházigazgatókat rúg ki a miniszter, de az is, hogy végstádiumos daganatos betegeket küldenek haza a kórházakból. Dilettánsnak nevezte a minisztert, tevékenységét pedig életveszélyesnek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az egészségügyet az egyik legfontosabbnak nevezte a védekezésben, és közölte: a kormány intézkedései arra irányulnak, hogy csökkentsék a járvány terjedésének sebességét. A szaktárca tájékoztatása alapján azt mondta: aktív ellátásra, kezelésre szoruló betegeket nem szólítottak fel távozásra a kórházakból.
Fidesz: milyen eszközöket szerez még be az ország?
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) a védekezéshez szükséges eszközök beszerzésére kérdezett rá, és a tevékenységet a legfontosabbnak nevezte a Külgazdasági és Külügyminisztérium jelenlegi munkájában. Milyen eszközök érkeznek még a Kínával kialakított légi hídon? Hogy áll a lélegeztetőgépek gyártása és szállítása? – sorolta kérdéseit. Szijjártó Péter szólt arról, hogy a csaknem kilencezer magyar hazahozatala után még 735-en várnak a tárca segítségére a hazajutásukhoz. Mind a hét szomszédos országgal zavartalan az árufuvarozás és ötben az ingázás. Múlt héten huszonhat repülő szállított védekezéshez szükséges eszközöket az országba – sorolta. A lélegeztetőgépek beszerzése a legbonyolultabb, “minden egyes darabért meg kell küzdenünk, de azon vagyunk, hogy a szerződéses állomány teljes egészét Magyarországra tudjuk szállítani” – zárta szavait.
Jobbik: hogyan segít a kormány az albérletben élőkön?
Farkas Gergely arról beszélt, a magyar felnőtt társadalom 14 százaléka él albérletben, piaci alapú bérlakásokban, és a koronavírus miatt számtalan esetben előfordult, hogy megszűnt a jövedelmük, fizetés nélküli szabadságra küldték, vagy elbocsátották az albérlőket. A rezsit, az albérlet költségeit ugyanakkor fizetni kell – mutatott rá, hozzátéve: több százezren lehetnek az érintettek. Számukra milyen segítséget tudnak nyújtani? – tette fel a kérdést a jobbikos politikus. Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára úgy reagált: azért is szükség van a munkahelyek megvédésre, és a vírus miatt megszűnő állások helyett újak létrehozására, hogy a magyar dolgozók, családok a lakhatáshoz szükséges költségeket finanszírozni tudják. Ezért fontos, hogy a Jobbik és a többi ellenzéki párt ne akadályozza, hanem segítse a kormány munkáját, hogy a munkahelyek megvédéséhez szükséges intézkedéseket a leghatékonyabban tudják megvalósítani. Jelezte: foglalkoznak a feltett kérdéssel, ugyanakkor kettőn áll a vásár, és a bérbeadó és bérbevevő számára egyaránt méltányos megoldást kell találni.
KDNP: hogyan segíti a kormány a határon túli magyarokat a korona vírus elleni védekezésben?
Hollik István felidézte a külhoni magyarság érdekében hozott intézkedéseket, az egyszerűsített honosítás elfogadását, és kiemelte: a magyar állampolgárság megadása nem csupán becsületbeli ügy, azt is jelenti, minden magyar felelős minden magyarért. Nemcsak a jóban, hanem a krízisben is össze kell fogni, vigyázni kell egymásra – hangsúlyozta. Hozzátette: minden állam versenyt fut az idővel, de nem mindenhol adottak a készletek a koronavírus elleni védekezésre. Feltette a kérdést, érkezik-e Magyarországra annyi eszköz, ami lehetővé teszi a határ túli honfitársaink megsegítését. Egyúttal szóvá tette, vannak olyan ellenzéki frakciók, akik tiltakoznak emiatt. A KDNP-s politikus köszönetet mondott, hogy nem törődnek ezekkel az ellenzéki vádakkal. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: minden határon túli magyar közösségtől érkezett segítségkérés, mert nem rendelkeznek az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközökkel. Ezért döntöttek úgy, hogy Erdélybe, Kárpátaljára, Felvidékre, Vajdaságba, Szlavóniába és Muravidékre egyaránt küldenek segítséget. Ezek közül Kárpátalja kivételével már mindenhová meg is érkezett a szállítmány, Kárpátalja vonatkozásában kedden is egyeztetett az ukrán külügyminiszterrel, hogy az Ökumenikus Segélyszervezet ki tudja vinni az eszközöket. 700 ezer maszkot, hétezer szemüveget, 32 ezer védőruhát, 200 ezer kesztyűt, tízezer sapkát, hétezer arcvédő plexit, húszezer cipővédőt és 32 ezer egységnyi fertőtlenítő folyadékot biztosítottak az elmúlt hétvégén – ismertette. Jelezte: azért is tudnak segíteni, mert működik a légi híd Kína és Magyarország között, és hazánk egy új gyártósornak köszönhetően maga is tud védőeszközöket gyártani.
Forrás: MTI, fotó:Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS