Szakértő: árthat a csökkenő kőolajár a gazdaságnak

Körülbelül egy éve csökken kitartóan a kőolaj árfolyama a világpiacokon. Az üzemanyag árak kedvező szintje mellett azonban a jelenség számos egyéb hatást is kiválthat, melyek akár hosszú távon is befolyással lehetnek a világgazdasági folyamatokra. Kecskés Andrást, a PTE  docensét kérdeztük az olajárcsökkenés várható hatásairól.

Mi az oka annak, hogy közel egy éve csökken a kőolaj világpiaci árfolyama?

A médiában rengeteg találgatás látott már napvilágot az olaj árfolyamának csökkenésével kapcsolatban. Viszont ezekkel ellentétben, – mint minden nyersanyag, úgy a kőolaj árfolyama is – a kereslet és a kínálat függvénye. Korábban az árfolyam nagyon hosszú ideig növekedett és azt követően magas szinten stabilizálódott. Ennek köszönhetően a hirtelen és tartós csökkenés meglepte a piacokat, melyek gazdaságilag tulajdonképpen berendezkedtek a magas olajárra. Ez a berendezkedés azzal is járt, hogy az utóbbi öt évben egyre szélesebb körben alkalmaztak a különböző ágazatok alternatív technológiákat a kőolaj kiváltására. Ez csökkenti a keresletet, míg a kínálatot permanensen túlnövelte a magas árak miatt kialakult kitermelési verseny. A csökkenés kezdetével azonos időben lassult le a kínai gazdaság, mint legnagyobb felvevőpiac, ami további kereslet kiesést okozott. Ezek az együttes tényezők valóban alkalmasak arra, hogy hosszú távon is alacsonyan rögzítsék az olaj árfolyamát.

Az olajár csökkenésének lehetnek negatív hatásai is a gazdasági szférában?

Az olajárcsökkenés hatásai a gazdasági szférában rendkívül sokrétűek lehetnek. Érzékenyen érinti azokat az országokat, melyeknek a gazdasága jelentős mértékben függ az ott kitermelt olaj mennyiségétől és világpiaci értékesítési lehetőségeitől. Oroszország esetében a költségvetési helyzet annak a következménye, hogy a gazdaság motorját a belföldön kitermelt és a világpiacon értékesített szénhidrogén alapú energiahordozók jelentik. A közismert példák mellett azonban számos olyan eset is akad, melyről nem hallunk minden nap a sajtóban, a kazah nemzeti fizetőeszköz például közel ötven százalékot veszített értékéből.

Akkor miért nem mutat az orosz költségvetési hiány két számjegyű értéket?

Ez kizárólag a kormányzat által keresztülvitt folyamatos megszorító intézkedések eredménye és nem az olaj árfolyamának a következménye. Jó ellenpélda lehet a későbbiekben Szaúd-Arábia helyzete, ahol a 2015-ös évet várhatóan magasabb – akár kétszámjegyű – költségvetési deficit jellemezheti, az elmaradt megszorító intézkedések eredményeképpen. A vonatkozó adatokat azonban még nem hozták nyilvánosságra.

Lehet-e káros hatása a magyar gazdaságra nézve az olaj árfolyamcsökkenésének?

Szélsőséges esetben előfordulhat, amennyiben a folyamat folytatódik. Pozitív hatásként értelmezhető az üzemanyag árcsökkenés, mert csökkenti az inflációt, miután az egyre alacsonyabb nyersanyag költségek a termelést is olcsóbbá teszik. Viszont, ha az infláció túl hosszú ideig csökken, az szűkülő gazdaságot eredményezhet, mert a költségek és munkabérek sem inflálódnak, ami a nagyobb beruházások elmaradásához vezethet.  Fontos megjegyezni, hogy ez a magyar gazdaságot jelenleg egyáltalán nem veszélyezteti. Amennyiben viszont a fejlődő országok piacán az alacsony kőolaj árfolyam miatt kirajzolódik egy rendszer-szintű deviza válság képe, akkor ennek Magyarország is megérezheti a negatív hatásait.