Egy elnök, egy főtanácsnok és öt bíró – valamennyien a nyílt társadalom hálózatának tagjai, és ők állnak azon hírhedt uniós bírósági döntés hátterében, amely nyolcvanmilliárd forintos általános (és kétszázmilliós napi) büntetést rótt ki Magyarországra, mert hazánk nem enged be illegális migránsokat – hívja fel a figyelmet Szánthó Miklós, a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében. Az Alapjogokért Központ főigazgatója kiemelte, „a luxembourgi testület az igazi uniós mélyállam: a bizottsággal vagy az EP-vel szemben kevésbé látható, de annál fontosabb és fortélyosabb szereplője az EU-s döntéshozatalnak”.
Szánthó Miklós véleménycikkében kiemeli, bár az Európai Bizottságot, Parlamentet, Tanácsot jól ismerjük a hírekből, az EU intézményrendszerének kevésbé ismert, de befolyásosabb pillére: az Európai Unió Bírósága. Az intézmény úgy építi következetesen az egyre szorosabb uniót, hogy nem kell elszámolniuk a választók százmillióit érintő döntésekről, legitimitásuk áttételes, felelősségük homályos.
Küldetésük évtizedek óta egyértelmű: ha megakad az európai uniós integráció folyamata, ha a választópolgárok nemet mondanak az európai alkotmányra vagy az Európai Egyesült Államokra, akkor jön az EU Bírósága, és továbblendíti a megrekedt folyamatot. A bíróság szakmainak álcázott politikai célja, hogy a föderalizáció motorjává váljon
-hangsúlyozza Szánthó Miklós, kiemelve, egyik ilyen indíttatású, milliókat érintő döntésükben csaknem nyolcvanmilliárd forintra büntették Magyarországot a „menekültjogok megsértése”, lényegében a határvédelem miatt, továbbá napi további kétszázmillió forintot egyéb indoklással. Az Alapjogokért Központ vezetője ugyanakkor kiemeli, a döntéshozók azonban Soros György „láthatatlan légiójának” nagyon is körülrajzolható katonái:
- Koen Lenaertst, a bíróság elnökének magyarellenessége már-már honfitársához, Guy Verhofstadthoz mérhető: a korábbi tranzitzónás üggyel kapcsolatban azt mondta , „ha a bíróság döntését valóban vitatod, akkor ez a tagságod végét jelenti”.
- Priit Pikamäe, a főtanácsnok, korábban az észt legfelsőbb bíróság vezetője volt: erre a pozícióra mentora, az ország akkori „szociáldemokrata” elnöke, Toomas Hendrik Ilves jelölte, aki Soros György szoros barátja, esküvőjén is ott vendégeskedett
- a bírói tanácsot képviselő ciprusi Constantinos Lycourgos számos migrációs, Magyarországot elmarasztaló döntés meghozatalában vett részt az elmúlt években, a tranzitzónáktól kezdve a Stop, Soros! törvénycsomagig.
- a francia Jean-Claude Bonichot, tavaly ítélte el Magyarországot egy hasonló, „nemzetközi védelem hozzá nem férhetővé tételéről” szóló ügyben, de részese volt a 2017-es migrációs kvótapernek is. A föderalisztikus elképzeléseiről számos interjúban büszkén kifejtette, hogy az Európai Unió Bírósága a maga nemében a legnagyobb hatalmú szerv a világon.
- az olasz Lucia Serena Rossi, kifejezetten kritizálta Orbán Viktor miniszterelnök személyét, és azt hangsúlyozta, hogy miatta „ébernek kell lenni” a jogállamiság kapcsán. 2021. december 6-án Soros György aktivistaképzőjében, a CEU-n tartott előadást Értékek, jogok és elvek az EU-jogban címmel.
- a horvát Sinisa Rodin bíró 1992-ben az OSF által is támogatott Michigani Egyetemen szerzett diplomát, majd meghálálva a gondoskodást, ő is előadni járt a CEU-ra.
- a román Octavia Spineanu-Matei édesapja Nicolae Ceausescu pártállamában volt bíró. Lányát Raluca Alexandra Pruna korábbi igazságügyi miniszter, egykori CEU-s hallgató, a romániai Transparency International fiókszervezetének alapítója és későbbi elnöke jelölte az Európai Unió Bíróságába.
Forrás: magyarnemzet.hu; vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS