Egyre nagyobb területen, egyre változatosabb tevékenységet folytatva termesztenek növényeket és tenyésztenek állatokat vidéki önkormányzatok – tudta meg Szabó Gellérttől, a Magyar Faluszövetség elnökétől a NapiGazdaság. Egyes önellátó falvakban már zöldség-savanyítással és húsfeldolgozással is foglalkoznak.
A többségében romák lakta Tolna megyei Gyulajon a tavalyi 12 hektár után idén már 15 hektáron gazdálkodnak. Dobos Károlyné, a falu polgármestere elmondása alapján már arra készülnek, hogy az állatartáshoz szükséges takarmányt – búzát, kukoricát és árpát – is maguk termeljék meg. A község savanyító és húsfeldolgozó üzemet is létrehozott, ahol akár 250 sertést is feldolgozhatnak.
Nagybárkányban a tavalyihoz képest dupla akkora fóliasátor alatt, dupla akkora területen termelnek retket, fejes salátát, kelkáposztát, uborkát, paradicsomot és többféle paprikát. A Nemzeti Földalapkezelővel kötött megállapodás szerint a közfoglalkoztatási program mellé térítésmentesen kapnak állami földeket. A megtermelt növények egy részét ősszel sananyítani fogják. A szabadföldön emellett hagyományos kapásnövényeket, burgonyát, tarkababot és zöldbabot, borsót, hagymát, retket, fejes káposztát, sárgadinnyét és csemegekukoricát termesztenek.
Dombovári Edina, Nagybárkány első embere szerint a program kedvezően formálja a helyiek szemléletét is. „Ma már sokan maguktól jönnek oda hozzám a jobbító ötleteikkel, ugyanakkor az emberek egyre jobban megbecsülik a magántulajdont is. A termés egy részét a programban részt vevőknek adjuk oda természetbeni juttatás formájában, de az óvodásaink is kapnak zöldségeket, míg a maradékot értékesítjük” – tette hozzá.
A teljes cikk itt olvasható.
Forrás: NapiGazdaság.hu
Fotó: elelmiszer.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS