Száz éve, 1920. február 11-én alakult meg a Magyar Aeroforgalmi Rt. (MAEFORG), az első önálló magyar légiforgalmi társaság.
Az emberiség örök álma volt a repülés, de ember először csak 1783-ban a Montgolfier testvérek hőlégballonjával emelkedett a levegőbe. Levegőnél nehezebb repülőszerkezettel, a saját maga által tervezett siklórepülővel 1891-ben a német Otto Lilienthal hajtott végre elsőként sikeres felszállást. Irányítható, motorral hajtott repülővel elsőként az amerikai Wright fivéreknek sikerült felszállniuk 1903-ban, ettől kezdve felgyorsult a repülés fejlődése. A francia Louis Blériot 1909-ben átrepülte a La Manche-csatornát, 1914-ben Floridában pedig már megindult az első menetrend szerinti repülőjárat is.
Kétfedeles repülőgépek Budapest légterében. A polgári repülés Magyarországon 1922-ben vette kezdetét a Magyar Légiforgalmi Rt (MALERT) társasággal. A II. világháború után elõbb a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (MASZOVLET) mûködtette, majd 1954-tõl a Magyar Légiközlekedési Rt. (MALÉV); fotó: MTI
Magyarországon az első motoros repülést ugyancsak Blériot hajtotta végre 1909. október 17-én Kisrákoson, nem sokkal utána Kutassy Ágoston volt az első magyar, aki sikeresen emelkedett levegőbe egy külföldi géppel. 1910. január 10-én Adorján János a maga tervezte, hazai gyártmányú repülőgépével hajtott végre sikeres felszállást Rákosmezőn. 1909-ben a Magyar Automobil Club Aviatikai Szakosztályaként megalakult az első magyar repülőegyesület, amely 1910 februárjában Magyar Aero Clubként önállósult és az év végén a Nemzetközi Repülő Szövetség is felvette tagjai sorába. 1911. augusztusban jött létre a Magyar Géprepülők Szövetsége, amely célul tűzte ki az új repülőterek létesítését és a szervezett repülőgép-építés megindítását.
1913-ban Budapesten megalakult a Magyar Repülőgépgyár Rt. (MARE), amelyet a következő évben áttelepítettek Albertfalvára, az UFAG néven is működő vállalkozás lett az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb repülőgépgyára. 1914-ben Aszódon létrejött a Lloyd gyár, így az első világháború kitörésekor már két repülőgépgyára volt az országnak. 1916-ban Magyar Általános Gépgyár (MÁG) Mátyásföldön létesített repülőgépüzemet és a Magyar Automobil Rt. (MARTA) aradi telepén is jelentős repülőgépmotor-gyártás folyt. A magyar gyárak az első világháború alatt összesen 2029 repülőgépet készítettek.
A Magyarországot megcsonkító, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés a hadsereg létszámát 35 ezer főben határozta meg, amelynek repülőgépei sem lehettek. A kormány ezért megkezdte a hadirepülés “polgárosítását”, a repülésügyet a Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe helyezték át, ahol megalakult a II. Légiforgalmi Szakosztály, mint Polgári Légügyi Hatóság. 1920. február 11-én megalapították a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaságot (Maefort), hogy a megmaradt katonai repülőgépeket, felszereléseket, repülő- és műszaki személyzetet, repülőtereket polgári célokra hasznosítsa.
A társaság tevékenysége sikeresen indult, repülőnapokat, pilótaoktatást szervezett. 1920. május 12-én indította első postajáratát Albertfalváról Szegedre, majd ez év folyamán további rendszeres légiposta járatait Budapest és Szeged, majd Budapest és Szombathely között, a gépek később alkalmanként már utasokat is vittek. A Katonai Szövetségközi Ellenőrző Bizottság 1921-ben feltárta a Maefort titkos katonai tevékenységét, s szinte az összes repülőgépét megsemmisítette, valamint 1922 szeptemberéig teljes repülési és repülőgép építési tilalmat rendelt el. Ez megpecsételte az első önálló magyar légiforgalmi társaság sorsát, amely az 1921. december 8-án tartott nyilvános közgyűlésén felszámolta magát.
1950. május 7-én ünnepélyesen felavatták az újjáépített Ferihegyi repülõteret, amely akkor Európa legkorszerûbb légikikötõi közé tartozott. Képünkön légcsavaros, kétmotoros IL 14-es repülõgépek várják az utasokat Ferihegyen, Budapest új légikikötõjének betonján. Háttérben a nemrég megnyitott új terminál, a két irányító toronnyal; fotó: MTI
A repülési tilalom feloldása után, 1922. november 19-én jelentős állami támogatással megalakult a Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság (ML Rt.), amely hat ötüléses Fokker F-III-as géppel Bécsbe, majd Belgrádba indított járatokat. Ugyanez év december 22-én alakult meg a német tőkeérdekeltségű Aeroexpress Részvénytársaság, amely hat darabot birtokolt az akkor igen korszerűnek számító Junkers F-13-as gépből, amelyeket úszótalpakkal szerelték fel. A hidroplánok Budapest – Siófok, majd Budapest – Bécs között közlekedtek, emellett sétarepüléseket is végeztek a Duna és a Balaton fölött. A járatok azonban gazdaságtalannak bizonyultak, így a társaság 1926-ban beszüntette működését.
Az ML Rt. 1928 októberében megkezdte elavult flottájának modernizálását, utasszállító gépeket vásárolt Hollandiából, sőt a licenc megvásárlásával a Weiss Manfréd repülőgép és motorgyár is gyártott három Fokker F-VIII típusú repülőgépet, az 1931-től Malert nevet viselő légitársaságnak. A cég 1937-től hét darab Junkers JU-52 típusú, már 17 utas befogadására is képes repülőgépet, majd 1938 után Olaszországból öt darab 24 utas szállítására alkalmas Savoia-Marchetti SM 75 típusú repülőgépet vásárolt. A megnövekedett forgalom ellátására a Mátyásföldi Repülőtér már nem volt képes, ezért 1937. június 20-án új nemzetközi repülőteret nyitottak Budaörsön. A Malert 1939-ben napi járatokkal kapcsolta össze Budaörsöt Béccsel, Salzburggal, Berlinnel, Münchennel, Zürichhel, Rómával, Milánóval, Velencével, Krakkóval és Varsóval, másnaponként Belgráddal, Araddal és Bukaresttel. A Trianonban elcsatolt területek egy részének visszakerülése után Kassa, Ungvár, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Csíkszereda városába is indultak járatok.
A Malert működésének a második világháború vetett véget, Magyarország hadba lépése után légiflottáját és alkalmazottait hadi szolgálatba állították. A háború végére a gépállomány teljesen megsemmisült, a repülőterek romokban hevertek, így szinte a semmiből kellett újjászervezni a magyar légi közlekedést.
Forrás: MTI; vezetőkép: fortepan/Weygand Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS