A 2022-es országgyűlési választások vészesen közelednek, a baloldali pártok egymással küzdenek. Az országos lista végső változata bemutatja az ellenzéki pártok erőviszonyait és néhány tucat képviselőjelölt számára egzisztenciát biztosít a következő parlamenti ciklus idejére. A fokozódó hangulat miatt a Századvég mérlegelte a liberális pártok vezéreinek 2022-es mandátumszerzési esélyeit.
A 2022-es országgyűlési választásokra vonatkozó felkészülés jegyében éles viták várhatóak a hat baloldali párt között, mivel a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd szándéka mellett felvetődött, hogy az Új Világ Néppárt is frakciót alakíthasson a következő parlamenti ciklusban. Mivel a magyarországi baloldali politikát hosszú évek óta Gyurcsány Ferenc személye és pártja határozza meg, ezért a listaállítás során a volt miniszterelnökhöz való igazodás tapasztalható a többi párt részéről – írja a Századvég. Ezzel pedig egyértelmű, kinek az érdekei érvényesülhetnek a listaállításkor. Ebből következik, hogy az érdeksérelmet elszenvedő politikusok széles köre a fennmaradó hat pártból és az Országgyűlésbe tartó „civilek” köréből kerül majd ki, az esetleges belharcok, valamint a pozíciók elvesztéséből fakadó elégedetlenség pedig tovább szíthatják a mélyben meglévő feszültségeket a baloldalon – írják.
Az elemzésben az olvasható, hogy bár a negyven-egynéhány baloldali listás képviselőhelyhez hozzáadódnak az egyéni mandátumok is, a jelöltállítási verseny ismeretében erősen kétséges, hogy hét parlamenti frakciót tud alakítani a baloldali összefogás. A társadalmi támogatottsággal alig rendelkező kisebb pártok ugyanis matematikailag valószínűsíthetően nem juthatnak elegendő mandátumhoz, kiváltképpen akkor, ha a listaállítás során a legnagyobb politikai erő, tehát Gyurcsány Ferenc pártjának érdekei érvényesülnek. A közepes méretű pártok (a Jobbik és a Momentum) kifejezett mértékletességére lenne szükség ahhoz, hogy a törpepártokat, így az LMP-t, a Párbeszédet, illetve az Új Világ Néppártot érvényesülni engedjék. Tény ugyanakkor, hogy korábban már volt példa a képviselőkkel történő „cserekereskedelemre”, amikor frakcióalakítás céljával a Párbeszéd „kölcsönvett” egy szocialista képviselőt, Burány Sándort, és magához csábította az önmagát függetlenként pozícionáló Mellár Tamást is – olvasható az elemzésben.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom egyetlen egyéni választókerületben indít jelöltet, mégpedig Márki-Zay Pétert, aki történetesen az országos választási listán is szerepelni fog. A baloldal miniszterelnök-jelöltjén kívül azonban legalább négy politikusra van szüksége a mozgalomnak ahhoz, hogy a vele szövetségben álló Új Világ Néppárt frakciót alakíthasson – írják. Hangsúlyozták: kérdéses, hogy a mozgalom elnökségi tagjai (Lukácsi Katalin, Kész Zoltán, Magyar György, Lengyel Róbert, Tikk László, Üveges Gábor), illetve a Pálinkás József által vezetett Új Világ Néppárt elnökségi tagjai közül (Lantos Gabriella, Fekete László elnökségi tagok, Ábrahám Júlia alelnök) mely személyek szerepelhetnek befutó helyen, illetve ez irányú szándékukat hogyan fogadják majd a parlamenti pártok.
Székfoglalózás a baloldalon
A Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíció indítja a legtöbb jelöltet az egyéni választókerületekben, ezért megállapítható, hogy ahogy most is, úgy a választásokat követően is a DK lesz a baloldal vezető politikai ereje – írják. Mivel Gyurcsány Ferenc személye megkerülhetetlen, biztosra vehető, hogy a DK elnökségi tagjainak jó része, akik az előválasztáson alulmaradtak, vagy az egyéni körzetüket nem tartják biztosan nyerhetőnek 2022-ben – és az önkormányzatokban történő politizálást sem kívánják folytatni –, felkéredzkednek az országos lista befutó helyeire. A Jobbik elnökségének tagjai, a Magyar Szocialista Párt, az LMP, illetve a Párbeszéd elnökségi tagjai közül azok, akik az előválasztáson alulmaradtak, vagy győztek ugyan, de valószínűsíthetően egyéni mandátumot nem fognak nyerni jövő tavasszal – illetve nem folytatnák pályafutásukat a várospolitikában sem –, feltételezhetően szintén felkerülnének az összefogás országos választási listájára – írják. Kiemelték: ez a tárgyalások során önmagában is konfliktusforrás lehet, azonban a pártoknak vannak további ismertebb politikusai is, akik miatt szintén megbillenhet a baloldali szervezetek közötti törékeny egyensúly.
Mivel az egyéni győzelmek a választások napjáig bizonytalanok, tulajdonképpen hét politikai formáció összesen 75 elnöke, alelnöke, illetve elnökségi tagja pályázhat negyven-egynéhány, országos listán elnyerhető parlamenti mandátumra, ezért a listaállítás során komoly feszültségek várhatóak az ellenérdekelt felek között. Mindezt tetézi, hogy a baloldal pártjai rendkívül széttöredezettek, miközben közös kormányzásra készülnek. Ennek következtében már a megmérettetés előtt látszanak az előjelei annak a káosznak és koalíciós válságnak, amit még 2018-ban Gyurcsány Ferenc vizionált – írja a Századvég.
Forrás: Századvég; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS