Teljes kudarcra lenne ítélve a balliberális ellenzék és a Jobbik, ha koordinált módon állítanának jelölteket a 2018-as parlamenti választáson – derült ki a Századvég Alapítvány legfrissebb kutatásából. Emlékezetes, a teljes ellenzék egy jelölt mögött sorakozott fel idén a szentendrei és a solymári időközi választáson, mégis mindkét helyen nagy fölénnyel nyertek a kormánypárti jelöltek.
A jelentős Fidesz-győzelmet hozó solymári időközi választás után egyértelművé vált, hogy az ellenzék számára az sem hozza meg a sikert, ha egységesen felsorakoznak egy jelölt mögé. Hasonló történt idén januárban Szentendrén is, akkor sem tudott a kormány ellenzéke győzelmet aratni, de Gyulán is a kormánypárti jelöltnek csak egy ellenzéki kihívója volt, a Fidesz mégis tudta növelni a szavazói számát. A Századvég Alapítvány november végén a biztos szavazó pártválasztók körében vizsgálta, hogy összességében jobban járnak-e az ellenzéki pártok, ha egy egyéni jelöltet támogatnak, azaz hogyan reagálnának az egyes ellenzéki pártok választói a koordinált indulásra.
Az első választási forgatókönyv azt vizsgálta, hogy hogyan döntenének a szavazófülkében az egyes ellenzéki pártok szavazói abban az esetben, ha a teljes ellenzék egy MSZP–DK jelöltet támogatna. Ebben az esetben DK és az MSZP szavazók körében egyaránt vesztett hitelességéből az összeállás. Komoly szavazatvesztéssel kellene számolnia a Jobbiknak, a párt támogatóinak háromnegyede ugyanis nem szavazna egy ilyen jelöltre, illetve tovább növekedett – huszonnyolc százalékra – azok aránya, akik ebben az esetben inkább a Fidesz–KDNP jelöltjét választanának.
Jóval nagyobb lemorzsolódással számolhatnak az egyes pártok, ha a második választási forgatókönyvet vizsgáljuk, mely szerint az ellenzék egy jobbikos politikust támogatna. A Jobbik kivételével minden ellenzéki párt a szavazótáborának legalább kétharmadát veszítené el egy közös jobbikos jelölt állítása esetén: az Együtt szavazóinak 86 százaléka, az MSZP szavazóinak nyolcvankettő, a DK támogatóinak hetvenegy, az LMP táborának pedig hatvankilenc százaléka, döntene úgy, hogy ez esetben nem venne részt a választáson, inkább fideszes jelöltre szavazna, vagy bizonytalanná válna.
A Századvég Alapítvány egy újabb választási forgatókönyvet is modellezett, amely szerint a válaszadó saját egyéni körzetében az ellenzék egy LMP-s politikus javára lépne vissza. Ebben az esetben is a Jobbik járna a legrosszabbul a szavazói bázisuk hatvanegy százalékos lemorzsolódásával. Az MSZP-sek fele, a DK-s szavazók negyven százaléka, míg az Együtt bázisának negyede nem szavazna a közös LMP jelöltre.
Forrás: Origo Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS