A magyarok több mint 70 százaléka elutasítja a menedékkérők uniós tagállamok közötti automatikus szétosztását, 78 százalékuk pedig nemmel szavazna az október 2-ai referendumon – közölte a Századvég Alapítvány szeptemberi közvélemény-kutatásának eredményeit kedden az MTI-vel.
A Migrációkutató Intézet megbízására, szeptember 7. és 12. között készített felmérés a migráció társadalmi megítélését vizsgáló kutatássorozat negyedik lekérdezése volt. A több mint kétezer felnőtt telefonos megkérdezésére épülő, reprezentatív kutatás szerint a magyarok 72 százaléka elutasítja a menedékkérők uniós tagállamok közötti automatikus szétosztását. A válaszadók 78 százaléka nemmel, 3 százaléka igennel voksolna az október 2-i népszavazáson.
Akik nemmel szavaznának, azok a döntésüket elsősorban szuverenitási megfontolással indokolták: 61 százalékuk szerint a magyar nép joga eldönteni, hogy kivel kíván együtt élni. A betelepítést pártolók szűk táborának 36 százaléka bár nem ért egyet a brüsszeli javaslattal, a kormány politikáját sem tudja elfogadni.
A válaszadók 60 százaléka arra számít, hogy a népszavazáson egyértelmű győzelmet aratnak a „nem”-ek (további 18 százalék szerint pedig szoros eredmény mellett születik meg majd ez a végeredmény). Figyelemre méltó, hogy az „igen” szavazatot leadni kívánók többsége (54 százalék) is a kvóta elutasítására számít október 2-án – tették hozzá.
A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek döntő többsége (78 százalék) úgy gondolja, hogy az európai merényletek mögött inkább szervezett bűnelkövetői csoportok tagjai állnak, mintsem magányos merénylők. A válaszadók szerint az elkövetők tetteit elsősorban az iszlám téves értelmezése (65 százalék), illetve a szegénység (46 százalék) magyarázza.
A muszlim vallás tehát nem csupán az integráció egyik legfontosabb akadályaként jelentkezik, de téves értelmezése nyomán alapot teremt az erőszakos cselekményekre is – jegyezték meg.
A résztvevők szerint a radikális nézetek terjedésének megakadályozásában elsősorban az érintettek családja (58 százalék), valamint a rendvédelmi szervek (55 százalék) játszhatnak hangsúlyos szerepet. A megkérdezettek szűk többsége (51 százaléka) jogos büntetésnek tartja, hogy súlyos bűncselekmény esetén a kettős állampolgárságú elkövetőt megfosszák az állampolgárságától.
A korábbi kutatásokkal összhangban az emberek többsége (60 százaléka) továbbra is úgy vélekedik, hogy elsősorban gazdasági bevándorlók érkeznek a kontinensünkre. A kutatásban részt vevők többsége (87 százaléka) a migránsok globális számának növekedését érzékeli, és szerintük elsősorban a Közel-Keletről (27 százalék), illetve Észak-Afrikából (26 százalék) kelnek útra.
A megkérdezettek szerint a migránsok motivációi sokfélék lehetnek, azonban a legtöbben (60 százalék) a jobb munkalehetőségek keresését jelölték meg válaszukban, illetve sokan (51 százalék) megnevezték a politikai okokat is. A legtöbben (77 százalék) úgy vélik, hogy Európa a migráció elsődleges célpontja, amit részben a szubjektív érintettségérzet is magyaráz – írták.
Hozzátették: nem meglepő, hogy a válaszadók elsősorban a már említett két térséget jelölték meg az Európára a következő évtizedben nehezedő migrációs nyomás forrásaként. Ehhez kapcsolódóan a közleményben felidézték az alapítvány korábbi kutatási eredményeit, amelyek szerint a társadalom döntő többsége valós megoldásként tekint a kibocsátó térségek stabilizálására, és ebben az emberek az Európai Uniónak és külön Magyarországnak is szerepet szánnak.
Forrás: MTI
Fotó: Europress/Getty Images/Milos Bicanski
Facebook
Twitter
YouTube
RSS