Szenátorok levélben kérték Trumpot, hogy járjon a végére az eltűnt szaúdi újságíró ügyének

Szenátorok egy csoportja helyi idő szerint szerdán levélben kérte Donald Trump elnököt arra, hogy járjon a végére az Isztambulban eltűnt szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi ügyének.

A levelet a szenátus külügyi bizottságának republikánus és demokrata párti tagjai írták: Bob Corker, a bizottság republikánus elnöke és Bob Menendez, a rangidős demokrata párti szenátor, valamint további húsz politikus. A szenátorok sürgették az elnököt, indíttasson nyomozást, továbbá állapítsa meg, hogy szükség van-e az úgynevezett Magnyitszkij-törvény értelmében szankciókat hozni a felelősök ellen.

A Magnyitszkij globális emberi jogi törvény azt követeli az elnöktől, hogy a szenátus külügyi bizottságának elnöke és rangidős tagja kérése nyomán határozza meg, felelős-e egy külföldi személy a szólásszabadságot gyakorló személy kárára elkövetett törvénytelen gyilkosságért, kínzásért vagy az emberi jogok nemzetközileg elismert más, durva megsértéséért, és 120 napon belül tegyen erről jelentést a bizottságnak, meghatározva, hogy szükséges-e az adott külföldi személy vagy személyek ellen büntető intézkedéseket foganatosítani

– olvasható a szenátorok levelében. Amerikai sajtójelentések szerint a levél megszületése előtt a szenátoroknak lehetőségük volt arra, hogy elolvassák azt a kétoldalas titkosszolgálati dokumentumot, amely Dzsamál Hasogdzsi ügyéről készült. Bob Corker szenátor újságíróknak csak annyit mondott: a nagyon rövid és nagyon összefogott jelentés arra ösztökél, hogy Szaúd-Arábiára összpontosuljon a figyelem. Arra az újságírói kérdésre, hogy a levéllel a szenátorok nyomást kívánnak-e gyakorolni az elnökre, Corker igennel válaszolt. A szaúdi abszolút monarchia éles bírálójaként ismert Hasogdzsi tavaly hagyta el hazáját, és azóta az Egyesült Államokban élt. Hasogdzsi többször fogalmazott meg kritikát a szaúdi trónörökös, Mohamed bin Szalmán bizonyos döntéseiről, például a jemeni háború, illetve a Kanada és Szaúd-Arábia közötti diplomáciai feszültség kapcsán. Hasogdzsi írt a többi között a The Washington Post című tekintélyes amerikai lapnak is.

Hasogdzsi azután tűnt el, hogy október 2-án Isztambulban felkereste a szaúdi konzulátus épületét. A férfi a török mennyasszonyával azért látogatott el a külképviseletre, mert szüksége volt szaúdi dokumentumokra, hogy házasságot köthessen. A nő a konzulátus előtt várta a férfit, de a menyasszony szerint Hasogdzsi nem jött ki az épületből, és azóta senki sem hallott róla. Török biztonsági szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy Hasogdzsit a konzulátusra érkezése után meggyilkolták. A köztéri kamerák által rögzített felvételeken főként annak a 15 szaúdi állampolgárnak a mozgása látható Isztambulon belül, akik ugyanazon a napon érkeztek két külön repülőgéppel a török nagyvárosba és hagyták is el az országot, amikor Hasogdzsinak nyoma veszett.

Az amerikai törvényhozás 2012-ben szavazta meg a Magnyitszkij-törvényt, amelyet egy orosz könyvvizsgálóról neveztek el. A feltételezett orosz állami visszaéléseket feltáró, 37 éves Szergej Magnyitszkij 2009-ben előzetes letartóztatásban halt meg, és az amerikai törvény beutazási tilalommal sújtotta mindazokat, akiket a halálában felelősnek véltek. A törvény eredetileg orosz tisztségviselők vagyonának befagyasztásáról és az őket érintő utazási tilalom bevezetéséről rendelkezett, Washington azonban 2016-ban kiterjesztette a jogszabály hatáskörét más országokra is.

Eközben Ernest Moniz, volt amerikai energiaügyi miniszter bejelentette, hogy felfüggeszti munkáját a szaúd-arábiai NEOM projekt tanácsadójaként addig, amíg ki nem derül több részlet a szaúdi újságíró sorsáról. Moniz Barack Obama amerikai elnök kormánya idején vezette az energiaügyi tárcát, jelenleg a NEOM megaprojekt tanácsadói testületében vállalt munkát. Rijád egy 500 milliárd dolláros új gazdasági zónát (NEOM) kíván létrehozni a Vörös-tenger partján, aminek keretében 2020 és 2025 között évente 1-3 várost húznának fel. Az övezet technológiai innovációs központokat foglalna magába, megépítésében a Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg által elnökölt szaúdi állami befektetési alap, a szaúdi kormány és nemzetközi technológiai vállalatok segédkeznének.

Forrás: MTI; Vezető kép: AFP