Bocsánatkérést várnak el a szerb kormánytól a 71 évvel ezelőtti délvidéki magyar népirtás túlélői – jelentette ki Teleki Júlia vajdasági helytörténész vasárnap Szegeden. Az egykori tartományi képviselő az évforduló kapcsán a Gál Ferenc Főiskolán kifejtette, a túlélők azt várják, hogy a szerb kormány végre kimondja, 1944-45-ben nagyon sok magyart ártatlanul végeztek ki.
Hangsúlyozta, a mindenkori szerb hatalom feladata lenne a bocsánatkérés, ahogy azt Áder János köztársasági elnök a magyarok nevében megtette a belgrádi parlamentben. Teleki Júlia elfogadhatatlannak tartja, hogy bár megszületett a magyarok kollektív bűnösségét eltörlő döntés, minden érintetnek egyénileg kell kérnie a bíróságtól rehabilitációját. A helytörténész – aki csecsemő volt, amikor családjával együtt elüldözték szülőfalujából – elmondta, nagyon kevesen vannak már a túlélők, a tavaly ősszel Csúrogon rendezett megemlékezésen vele együtt már csupán hatan vettek részt.
Forró Lajos, a Délvidék Kutatóközpont alelnöke úgy fogalmazott, a bocsánatkérésnél talán még fontosabb lenne az, hogy az ártatlanul kivégzettek megkaphassák a végtisztességet, a ma még tömegsírokban nyugvó áldozatokat el lehessen temetni. A történész – akinek nagyapját 1944 őszén partizánok gyilkolták meg – hangsúlyozta, hogy ez Szerbia olyan adóssága, amely rendezése nélkül az ország nem lehet az Európai Unió tagja. Forró Lajos közölte, hogy az utóbbi években felgyorsultak a múlt tisztázása érdekében tett lépések, köszönhetően az anyaország támogatásának és a Vajdasági Magyar Szövetség erőfeszítéseinek.
1944-45 telén a Délvidékre bevonult szerb csapatok bevezették a katonai közigazgatást és több hónapos hadjáratot kezdtek a relatív többséget alkotó ártatlan magyar polgári lakosság ellen, Újvidéken, Szabadkán, Zomborban és sok más magyarlakta helységben több tízezer embert gyilkoltak le és földeltek el jeltelen tömegsírokban. Mindmáig nem tudni pontosan, hogy hány áldozata volt a bosszúhadjáratnak. Az egész Délvidékre vonatkozóan helyi dokumentumok alapján a szerbiai magyar kutatók leggyakrabban 15-20 ezerben adják meg a vérengzések magyar áldozatainak számát, más becslések szerint a halottak száma meghaladhatja a harmincezret.
Szegeden hagyományosan január 23-hoz közel tartanak megemlékezést. 1945-ben ezen a napon űzték el Csúrog maradék magyarságát otthonából és indították el őket a járeki haláltáborba.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS