Állami kártalanítási programot kezdeményeztek a Szeviép-ügy még működő károsultjai, azt kérik, a kormány fizesse ki azt a mintegy egymilliárd forintnyi tartozást, amellyel több mint nyolc éve adósuk a szegedi központú építőipari vállalkozás – közölte Szabó Bálint szerdán a csongrádi megyeszékhelyen.
Az építőipari cégcsoport egykori alvállalkozóinak egy részét képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője sajtótájékoztatóján elmondta, levélben fordultak Lázár Jánoshoz, a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, a térség egyik országgyűlési képviselőjéhez annak érdekében, hogy a kormány haladéktalanul és teljes körűen kártalanítsa az érintett kis- és közepes vállalkozásokat. Szabó Bálint úgy fogalmazott, a Szeviép-ügy Magyarország egyik legjelentősebb közéleti és gazdasági bűncselekménye.
Nyolc és fél milliárd forintot loptak el, a pénz útja egyértelműen nyomon követhető a közéleti és politikai szereplőkig
– mondta. A Szeviép Zrt. fizetésképtelensége 20 ezer munkahelyet sodort veszélybe, több mint háromszáz cég ment csődbe, és a többi érintett vállalkozás likviditása is megrendült. „A Szeviép-ügyben az állami szereplőknek is volt felelőssége, azért mert hagyták megtörténni, majd pedig nem számoltatták el a felelősöket” – hangsúlyozta az ügyvezető. Kifejtette, azt kérik a kormánytól, soron kívül foglalkozzon a kérdéssel, annak érdekében, hogy a talpon maradt 104 cég tovább is működhessen.
Az állam fizesse ki a vállalkozások valós, szerződéssel, számlával igazolt teljesítései után járó mintegy egymilliárd forintnyi követelését, majd az ügyben indult büntetőeljárásba bekapcsolódva érvényesítse azokat
– mondta Szabó Bálint. A Szeviép Zrt. 2009. április 18-án vált fizetésképtelenné, majd az eredménytelen csődeljárást követően a bíróság 2010. augusztus 13-án rendelte el a cég felszámolását. A rendelkezésre álló határidőn belül 490 hitelező 5,87 milliárd forint igényt jelentett be. A Szeviép Zrt. három egykori vezetője ellen csődbűntett minősített esete miatt indult eljárás a Szegedi Járásbíróság előtt. A vádirat szerint a cégvezetők döntése alapján rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben, vagy részben a Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek, sportszervezeteknek.
Emlékezetes: a Czeglédy-ügyben a kormány nemrég döntött arról, hogy kártalanítja a károsultakat.
Forrás: MTI; fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS