Szijjártó: A magyar-amerikai kapcsolatoknak stabil lelki alapot ad a keresztény közösségek védelméről szóló politika

Az új fejezetükhöz érkező magyar-amerikai kapcsolatoknak stabil lelki alapot ad a keresztény közösségek védelméről szóló politika és a ragaszkodás a keresztény értékek megőrzéséhez – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Washingtonban, az amerikai fővárosban folytatott tárgyalásairól a közmédiának nyilatkozva.

A tárcavezető elmondta: ennek jegyében az Eximbank és a Világbank-csoport megállapodott abban, hogy olyan országokban finanszíroznak technológiai, infrastrukturális beruházásokat, amelyek nehéz helyzetben vannak, ezért a migrációs folyamatok forrásai. Az általuk támogatott beruházások révén a migrációs nyomás csökkenthető lesz – hangoztatta Szijjártó Péter. A miniszter bejelentette azt is, hogy megállapodás született a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az egyik legjelentősebb washingtoni katolikus egyetem, a Marymount között arról, hogy az utóbbiban magyar nyelvi, illetve Magyarországról szóló képzéseket fognak indítani. A két egyetem együttműködése is a keresztény értékek megőrzéséről és a keresztény közösségek védelméről szól. Szijjártó kiemelte, hogy a két ország vezetői is hasonlóan közelítenek a világpolitika jelentős dilemmáihoz, a keresztény értékek megőrzésének a keresztény közösségek védelmének ügyében pedig azonos a megközelítésük. Ennek jegyében pénteken megerősítették a legnagyobb amerikai kormányzati segélyszervezet (USAID) és a magyar kormány együttműködését abban, hogy a Közel-Keleten a keresztény közösségek támogatásában közösen, egymás hatékonyságát növelve járnak el.

Pénteken tartott találkozót Washingtonban az egyik vezető amerikai konzervatív republikánus politikai közösség, a Nemzetpolitikai Tanács, ahová egyetlen külföldi miniszterként Szijjártó Pétert hívták meg. Felszólalásáról a külgazdasági és külügyminiszter elmondta: ahogy az európai politikában, úgy a globális színtéren is egyre nagyobb mértékben jelenik meg a képmutatás, és ennek egyik eleme az, hogy a kereszténységről, a keresztény értékekről, a keresztény közösségek védelméről gyakorlatilag csak eget rengető bátorsággal lehet beszélni, holott alapvető lenne, hogy a keresztény történelemre visszatekintő országok teljes természetességgel beszéljenek róla. A kereszténység a legüldözöttebb vallássá vált a világon, a vallása miatt üldözött minden öt emberből négy keresztény – fejtette ki Szijjártó Péter. Nem szabad engedni, hogy a nemzetközi közéletben a keresztények elleni megkülönböztetést a diszkrimináció utolsó elfogadott formájaként tartsák nyilván, és világossá kell tenni, hogy a keresztény közösségeket is éppen úgy megilleti a nemzetközi védelem, mint ahogy más közösségeket – tette hozzá a tárcavezető.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu