Európa és Afrika egyaránt a békében érdekelt, minthogy az ukrajnai háború olyan válságspirált indíthat el a világban, amelyből egy bizonyos szint után már nagyon nehéz lesz kijönni – jelentette ki a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, Budapesten. A tárcavezető a libériai kollégájával, Dee-Maxwell Saah Kemayahval közös sajtótájékoztatóján közölte, hogy noha a két ország több ezer kilométer távolságra van egymástól, az ukrajnai háború miatt hasonló kihívásokkal szembesülnek, hiszen a fegyveres konfliktusnak globális hatásai vannak.
Az ellátási láncok és a gazdasági együttműködés útvonalai közül sok ellehetetlenült, az árak az egekbe szöktek, és közben a világ több pontján is komoly élelmiszerhiány lépett fel
– sorolta. Rámutatott, hogy ezek a hatások biztonsági és gazdasági kríziseket okoznak világszerte, erőszakos eseményeket váltanak ki, illetve hozzájárulnak a szélsőséges ideológiák terjedéséhez, a terrorizmus kockázatának növekedéséhez.
Tehát gyakorlatilag az ukrajnai háború bár regionális háború, mégis sajnos alkalmassá vált arra, hogy válságspirált indítson el a világban. Egy olyan válságspirált, amelyből egy bizonyos szint után már nagyon nehéz lesz kijönni
– fogalmazott. Szijjártó Péter közölte, hogy Európa és Afrika egyaránt a békében érdekelt, az eszkaláció elkerülésében, ugyanis a két kontinens együtt fizeti a háború árát.
Mi, magyarok a háború szomszédságában élünk, és egész biztosan senkinek a kedvéért, vagy senkinek a nyomására nem vagyunk hajlandóak belepréselődni egy háborúpárti álláspontba, egészen biztosan nem fogunk csatlakozni a háborúpárti táborhoz. (…) Továbbra is azonnali tűzszünetet sürgetünk, és a béketárgyalások megkezdését szeretnénk, mert béke csak béketárgyalásokból lesz
– tette hozzá. Kitért arra is, hogy a két ország helyzetértékelésének hasonlósága és béke iránti elkötelezettsége jó alapot ad a praktikus együttműködésre is.
A miniszter arról is beszámolt, hogy megállapodást írtak alá, amelynek értelmében az eddigi tíz helyett évente már huszonöt libériai hallgató tanulhat majd Magyarországon felsőoktatási ösztöndíjjal, miután hatalmas az érdeklődés a program iránt a nyugat-afrikai államban; idén 549 diák jelentkezett. Emellett megegyezés született a gazdasági vegyes bizottság létrehozásáról is, ugyanis bizonyos magyar mezőgazdasági technológiák iránt jelentős érdeklődés van Libériában, ahol a digitális szolgáltatások és a vízgazdálkodás terén is már több hazai cég kapott lehetőséget – tájékoztatott. Rámutatott, hogy tavaly a magyar húsipari export értéke meghaladta a 600 millió forintot, és idén is 70 százalékos növekedést regisztráltak eddig.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Dee-Maxwell Saah Kemayah libériai külügyminisztert 2023. április 13-án. Fotó: MTI/Soós Lajos
Végezetül pedig szorgalmazta az Európai Unió és a nyugat-afrikai térség közötti gazdasági partnerségi megállapodás mielőbbi hatályba lépését, minthogy a jelenlegi nehéz globális körülmények közepette nagy szükség van az együttműködés fejlesztésére, hogy a háború által kiváltott regionális válságok ne indítsanak el újabb migrációs hullámokat Afrikából.
Nagyra becsüljük, hogy Libéria ebből a szempontból rendkívül felelősségteljesen viselkedik, nem vált migrációs kibocsátó országgá
– mondta.
Reakció az amerikai szankciókra
Szijjártó Péter az amerikai nagykövet előző napi bejelentésével kapcsolatos újságírói kérdésre reagálva hangsúlyozta, hogy Magyarország a háború szomszédságában található, míg az Egyesült Államok egy óceánnal odébb, így ebből fakadóan nyilván eltér a két kormány helyzetértékelése.
Mi elfogadjuk, értjük, hogy más álláspontot képviselünk, azt nem értjük, miért kell nyomást gyakorolni a másikra, hogy az változtassa meg az álláspontját, miért nem lehet tiszteletben tartani kölcsönösen egymás álláspontjait ebben a kérdésben
– jelentette ki.
Nincs az a mennyiségű plakát, nincs az a mennyiségű sajtótájékoztató, nincs az a mennyiségű ellenzékbe öntött dollár, amely a magyar kormányt eltántorítaná a békepárti álláspontjától, tehát kár ezzel próbálkozni
– figyelmeztetett.
És kéretik nem gyarmatként tekinteni ránk senkinek a világon, hanem országként. Az ebből fakadó tiszteletet igenis elvárjuk mindenkitől, függetlenül a gazdasági erejétől, az elhelyezkedésétől vagy az adott ország méretétől
– tette hozzá. Az e heti moszkvai látogatását követő lengyel nagyköveti nyilatkozatra reagálva pedig azt közölte, hogy Magyarország és Lengyelország között nem pusztán barátság, hanem testvériség van, így bár a háború kapcsán valóban különböző megközelítést alkalmaz a két kormány, a lengyelek mindig számíthatnak a magyarok támogatására, és ez fordítva is igaz.
Természetesen nincs az a konfliktus, amely ezt a testvériséget szét tudná bontani vagy felül tudná írni. Látszik, hogy kulturált hangnemben tudunk beszélni egymással. Nem minősítgetjük egymást akkor, amikor eltérő megközelítéseket alkalmazunk
– mutatott rá.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos
Facebook
Twitter
YouTube
RSS