Szijjártó: Itt az idő ezt a bizottságot leváltani

Az első kérdés kapcsán, amely arra vonatkozott, mit szól ahhoz, hogy az Európai Parlament a mai napon megszavazta a Sargentini-jelentést, a külügyminiszter élesen fogalmazva megjegyezte, „egy kicsinyes bosszúról van szó a migrációpárti többségtől, ami csalással született”. Utalva a szavazási arányokra, megjegyezte, 448 igen és 48 tartózkodás mellett, a tartózkodások és a nem szavazatok bevett gyakorlatnak megfelelő összeszámolásával nem lett volna meg a kétharmad. A csalás tehát ott történt, hogy a szerződés eljárásrendjével szembe menve hagyták szándékosan figyelmen kívül a tartózkodó képviselők voksait.

A döntés nem volt meglepetés, mert tudni lehetett, hogy az EP-ben milyen a képviselők hozzáállása Magyarország kérdéséhez. A külügyminiszter szerint azonban fontos, hogy most derült ki az is, hogy ez a törésvonal nem pusztán pártok, pártcsaládok közt feszül, hanem végletesen megosztja az Európai Parlament legnagyobb pártját, a jobbközép pártok közösségét jelentő EPP-t is.

„A Néppárton belüli törésvonal most kijött” – fogalmazott Szijjártó, és szerinte kiderült, hogy a migrációpárti politikusok alkotják a jobbközép pártszövetségen belül is az erősebbik frakciót. A külügyminiszter szerint tehát ez egyúttal egy, az európai kereszténydemokrata-jobbközép pártszövetségen belüli belső harc is, melynek tétje, hogy az EPP visszatérjen a biztonságot jelentő politikához, és megadja az embereknek azt, amit igazán akarnak; a tét az, hogy az EPP identitása erős és versenyképes legyen.

Erős néppárt kell, de úgy, hogy az európai akarattal megegyezően legyen az

– fogalmazott Szijjártó Péter.

Szerinte a vita már a szavazás előtt jóval eldőlt. A magyar kormány szerint ugyanis a migráció rossz, szükségtelen és megállítható. A szocialisták a liberálisok és a Magyarországot elítélő jobboldali, de bevándorláspárti politikusok ezzel az akarattal szemben akarják megváltoztatni a lakosság összetételét, tehát ezért is biztos, hogy már megvolt a döntés, hisz a cél az ellenkező álláspontot képviselő országok, politikai erők gyengítése volt.

Kompromisszum: miben?

– tette fel a retorikainak szánt kérdést a külügyminiszter. A CEU kapcsán megjegyezte, nonszensz azt számonkérni, hogy Magyarországon egy darab intézmény külön privilégiumokat élvezhessen a többivel szemben. „Miért kapjon a CEU plusz jogosultságot? Itt sincs lehetőség kompromisszumra” – jelentette ki Szijjártó Péter.

A jelentésre visszatérve megjegyezte, a Sargentini-jelentés egy vádirat. Hatvankilenc olyan vádpont, melyből 13 kérdés már le van zárva, 19 pontban zajlik a tárgyalás, s melyből a maradék 37 nettó hazugság. Szijjártó Péter megismételte a délutáni sajtótájékoztatón elhangzott példákat, melyekben az antiszemitizmust vagy a sajtószabadság hiányát firtató vádakat épp más tagországok esetében látja megvalósulni, s nem hazánkban.

Megjegyezte, az olyan esetekben, mint ami az igazságszolgáltatást is illeti, a legtöbb kérdésben már van érvényes, lezárt megállapodás. Most úgymond egyoldalúan „feltépik ezeket az ügyeket, évek múltán ezeket felbontják és eljárást indítanak”. Ezzel az egyoldalú és botrányos gesztussal a vitarendezés kereteit verik teljesen szét a miniszter szerint, jóformán a korábbi évek kemény munkáját dobva sutba.

Földi-Kovács Andrea a magyar diplomácia vezetőjénél rákérdezett, hogy ha a magyar kormány jelentős kérdésekben nem hajlik a kompromisszumra bizonyos országok meghatározó politikai erőivel, az mennyiben befolyásolja a kétoldalú kapcsolatokat. Név szerint is megemlítette az osztrák kancellár személyét, akinek képviselőtársai a jelentés mellett tették le a voksukat kedden.

Általánosságban, a tágabb belső európai kapcsolatrendszerről szólva úgy fogalmazott, hogy máshonnan nézzük a dolgokat, így máshogy is látjuk azokat.

Mi olyan politikát akarunk, ahol első a határvédelem, ahol nem lehet nyomást gyakorolni, hogy kit engedünk be, és ahol az illegális bevándorlókat azonnal kitoloncolják. Ez a mi álláspontunk.

Európa biztonsági helyzete kapcsán megjegyezte, hogy most van a legerősebb terrorveszély az Európai Unió eddigi története során, mivel közel 1 millió bevándorló van a kontinensen úgy, hogy nem lehet tudni, hol vannak, kik ők, merre járnak, és ez gond. Szijjártó Péter szerint amíg ez a helyzet fennmarad, addig nem lesz változás.

Juncker évértékelője tartalmazta azokat az elemeket, miszerint fel kell számolni az illegális migrációt, de kell egy legális út a képzett munkaerőnek. Juncker 10 ezer Frontex-ügynököt is ígér a határvédelemre. Szijjártó Péter azonban nem hisz a bizottsági elnök szavainak.

A Frontex inkább utaztatási cég, semmint határvédelmi szerv

– mondta. A külügyminiszter álláspontja szerint a schengeni külső határt annak a tagországnak kell megvédenie, amelyhez tartozik. Ha az adott ország erre képtelen, fel kell függeszteni schengeni tagságát, és át kell venni a határőrizeti feladatokat. A határőrizetet azonban nemzeti kompetenciában kell tartani. Megemlítette: Matteo Salvini ellen is politikai hajtóvadászat folyik, mert a magyar kormányhoz hasonló tetteket hajt végre. „Ez folyik ellenünk is, mert hasonlót cselekedtünk.” Ezért mindezek a lépések a potenciális migránsok számára meghívásként értelmeződnek.

Arra a felvetésre, miszerint a közös határvédelem ára az, hogy a kormányok feladnak egy részt a szuverenitásukból, a külügyminiszter leszögezte, hogy ebben a kérdésben is a felterjesztőkének szöges ellentéte az álláspontunk. A magyar példából kiindulva azonban felvetődik a kérdés, hogy a hajtóvadászat – az olaszok és magyarok után – a lengyelekre is továbbterjedhet, s az ellenük folyó boszorkányper is újabb szakaszába léphet.

Szijjártó Péter szerint „fantasztikusan jó hír egész Európa számára, hogy Juncker az utolsó évértékelőjét mondta el most”. Ez a bizottság ugyanis borzasztó nagy károkat okozott az európai uniónak – fogalmazott a külügyminiszter. A gondok közt felsorolta, hogy első alkalommal mondható el az európai közösségről, hogy nem nő, hanem csökken a tagországok száma. A megdönthetetlen USA-Európa kapcsolatrendszert is megbontotta Juncker működése. A bizottság politikájának következménye volt a migrációs válság, mely által nőtt a terrorfenyegetettség.

Itt az idő ezt a bizottságot leváltani

– fogalmazott a külügyminiszter. Reményét fejezte ki a májusi választások eredményét illetően, hiszen

botrányos ez a teljesítmény és botrányos az is, hogy Jean-Claude Juncker úgy tesz, mintha Európában minden rendben lenne.

Kiemelte: jelenleg csapnivaló a biztonsági helyzet, párhuzamos társadalmak alakulnak ki és Európa egyre messzebb kerül a saját értékeitől, hagyományaitól, miközben a gazdasági versenyképesség és energiabiztonság is csökken. Ezek után azt állítani, hogy minden rendben van, „minimum felháborító” a miniszter szerint. Zárásként megjegyezte: „reméljük, hogy totálisan más lesz az új európai parlament összetétele májustól.”

Forrás: hirtv.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS